| – Távozik tisztségéből Frances Fitzgerald ír miniszterelnök-helyettes, aki ellen a második legnagyobb írországi parlamenti párt, a kisebbségi kormányt kívülről támogató Fianna Fáil a múlt héten bizalmatlansági indítványt nyújtott be egy évekkel ezelőtti rendőrségi korrupciós ügy kezelési módja miatt.
A beterjesztést a dublini parlament kedden tárgyalta volna, de az RTÉ ír közszolgálati médiatársaság keddi jelentése szerint Fitzgerald – saját pártja, a Fine Gael kormánypárt hosszas győzködésének engedve – az utolsó pillanatban elfogadta, hogy a kormányválság elkerülése végett távoznia kell.
Ha a felmerült vitás kérdésben nem sikerült volna megoldást találni – mindenekelőtt Frances Fitzgerald távozásával -, akkor nagy valószínűséggel még az idén előrehozott parlamenti választásokat kellett volna tartani Írországban.
Az ügy 2006-ig nyúlik vissza, amikor egy ír rendőrtiszt, Maurice McCabe panaszt tett a rendőrségi ügykezelési eljárásokban általa vélelmezett korrupciós ügyek miatt.
McCabe az évek során egyre több adatot gyűjtött olyan esetekről, amelyekben megítélése szerint visszaélések történtek, ám időközben ellene indultak eljárások, a Fianna Fáil párt szerint lejárató céllal.
Frances Fitzgerald, a most távozó miniszterelnök-helyettes korábban igazságügy-miniszter volt, és az elmúlt napokban nyilvánosságra került korabeli email-üzenetek tanúsága szerint tudott arról, hogy a rendőrség jogi képviselői McCabe lejáratására törekedtek.
A Fianna Fáil emiatt vonta meg bizalmát Fitzgeraldtól, és ez akár az ír kormány összeomlásához is vezethetett volna, mivel a Fianna Fáil külső eseti támogatóként segíti a kisebbségi kormányt vezető Fine Gael pártot sarkalatos törvények parlamenti elfogadtatásában.
Ez a mechanizmus hasonló a brit Konzervatív Párt és a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) együttműködéséhez. Erről a két párt azután állapodott meg, hogy a konzervatívok a júniusi előrehozott parlamenti választásokon elvesztették addigi csekély többségüket is a londoni alsóházban.
Az ír kormányválság és az előrehozott parlamenti választás a lehető legrosszabbkor jött volna Leo Varadkar ír miniszterelnöknek, akire kulcsszerep hárul az Európai Unió december közepi csúcsértekezletén. Ezen a találkozón kellene dönteni arról, hogy a Brexitről, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról szóló tárgyalássorozat átléphet-e a második szakaszba, amelynek fő napirendi pontja az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatrendszerének kialakítása lesz a Brexit utáni időszakra.
Dublinnak e döntésben komoly szava van, és akár vétójogával is élhet, mivel a továbblépés egyik feltétele az, hogy a Brexit-tárgyalások jelenlegi szakaszában – amely a kilépés feltételrendszeréről szól – érdemi haladás történjen Észak-Írország és az Ír Köztársaság csaknem 500 kilométeres szárazföldi határának ellenőrzése ügyében.
E határon – amely az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa lesz a Brexit után – jelenleg semmiféle vám- és útlevélellenőrzés nincs, és sem Dublin, sem London, sem az észak-írországi pártok nem kívánják visszaállítani a határőrizeti rendszert.
Konkrét javaslatok azonban egyelőre nem születtek arról, hogy ezt miként lehetne elkerülni. A kérdés azért nehéz, mert London a Brexit után szabályozni kívánja az Európai Unióból érkező bevándorlást.
MTI
|
