A köznevelés helyzetéről tanácskoztak Salgótarjánban

A Pedagógusok Szakszervezete Nógrád megyei szervezete és a salgótarjáni tankerületi központ által szervezett köznevelési fórumon a köznevelés helyzetéről, a jövő fejlesztéseiről tájékozódhattak Nógrád megye pedagógusai az elmúlt héten Salgótarjánban. A témák között kiemelt szerepet kapott a diákok magas óraszámának csökkentése. A fórumon részt vett az államtitkár is.

Fontos, hogy a megyei köznevelési intézmények vezetői, valamint az intézményekben működő PSZ alapszervezetek titkárai első kézből tájékozódhassanak a köznevelést érintő aktuális kérdésekről, kormányzati elképzelésekről, fejlesztésekről. A megrendezésre került szakmai nap elősegítheti a köznevelés terén a párbeszédet a jogalkalmazók és a reprezentatív érdek-képviseleti szervezetek között- mondta nyitó beszédében Németh Béla a PSZ Nógrád megyei elnöke.

Simon Tibor a Salgótarjáni Tankerületi Központ igazgatója kiemelte, hogy mennyire fontos a kapcsolat a munkáltatói és munkavállalói oldal között.  „Mindennapi munkánkban a szakszervezetekkel való kapcsolattartás nem csak a jogszabályok adta kötelező volta miatt van jelen, hanem azért, mert a munkavállalói oldalnak a szava-, javaslata sok esetben megfontolást és végrehajtást igényel.”

Dr. Palkovics László az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkára az elmúlt 40 hónapban, az oktatásban elért eredményekről, további fejlesztésekről és a köznevelés helyzetéről beszélt.

Ismertette a Pisa- felmérés eredményeit, amely alapján a magyar iskolaszerkezet struktúrájában a gimnáziumok eredményei megfelelnek, de a szakiskolák, szakgimnáziumok oktatási színvonalát növelni kell.

Az oktatást érő globális kihívások között említette, hogy a technológia változása új követelményeket támaszt a leendő munkavállalókkal szemben. „Nem tudni milyen munkakörben dolgoznak majd a mostani fiatalok, milyen követelményeknek kell majd megfelelniük, ezért az sem tisztázott, hogy mire tanítsák őket. Lesznek munkakörök, amelyek megszűnnek, illetve ma még ismeretlen szakmák létesülnek, de egy biztos, hogy az orvosok, tanítók munkáját nem lehet automatizálni.”

Kitért a magas óraszámokra, a gyerekek és a pedagógusok digitális tudás javítására, illetve a taneszközök fejlesztésére.

Arról is említést tett, hogy igazodva a más területeken zajló béremelésekhez ismét foglalkoznak a pedagógusok jövedelmével.

Dr. Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke beszélt az állami fenntartás és működtetés kérdéseiről, a köznevelési intézményfenntartás szervezeti modelljének jelenéről és jövőjéről. Elmondta, hogy valamennyi tankerületi központba ellátogatott és annak érdekében találkozott az intézményvezető kollégákkal, hogy legyen egy közvetlen visszacsatolása arról, hogy amit a központban megálmodnak, az hogyan tud a valóságban is érvényesülni.

„Ebben a tanévben gondolatában is új szerepkört irányába kezdtünk el lépéseket tenni, ez pedig részben a stratégiai gondolkodás, részben pedig a szakmai munkának  az erősítése. Mindaz, ami meghatározza a működésünket általában 4 alapelv köré csoportosul: hatékony működés, transzparencia (működési logika megértése), partnerség, az innováció segítése és az ösztönzése. Ha ezen elvek mentén dolgozunk és gondolkodunk, akkor sokkal könnyebb lesz hosszú távon stabilan elérni és erősebbé tenni a társadalmi bizalmat.”

 

Szabó Zsuzsa  PSZ alelnöke elmondta, hogy  22 ezer álláshely került megmentésre, a pedagógus életpálya-modelljét kiterjesztették, a napközis és tanulószobai státuszokat megőrizték, munkaidő-kedvezményt biztosítottak az osztályfőnököknek, a szakmai munkaközösség-vezetőknek és a diákönkormányzat vezető pedagógusainak. „A dajkák, óvoda- és iskolatitkárok, szabadidő szervezők 7+3%-os illetményemelést kapnak fenntartótól függetlenül.”- tette hozzá.

A prioritások között említette az illetmény minimálbér alapján történő kiszámításának visszaállítását, a köznevelési intézményekben foglalkoztatott technikai, ügyviteli, adminisztratív dolgozók illetményének rendezését és a pedagógusok kötelező óraszámának heti 22 órában való megállapítását.

 

 

  1. Bartanusz Andrea