Élet-halál harc: exkluzív interjút adott az ebola vírussal fertőzött kutató orvosa

Nem csoda, ha az ebola, az AIDS vagy a kolera szó hallatán mindenkinek összeszorul a gyomra, hiszen a járványok az emberiség történelmét végigkísérték, hol Amerikában, hol Európában tizedelték meg a népességet és sajnos még a modern orvostudomány korában sincs arra garancia, hogy nem támadnak fel ismét.

Volt, amikor a pestistől, vagy éppen a himlőtől féltünk, ma az új influenzától tartunk, korábban a madárinfluenza okozott hazánkban is riadalmat. A félelem azonban egyáltalán nem alaptalan.

Dr. Szlávik Jánost, a Dél-pesti Centrumkórház, és Infektológiai Osztály főorvosát kérdezte a Concrete Média munkatársa arról, mi is az ezen a szakterületen dolgozó orvos feladata, mi történt azzal a kutatóval, aki ebola vírussal fertőzött tűvel szúrta meg magát, hogy védekezhetünk a fertőző betegségek ellen?

 

A szakorvos 1986 óta foglalkozik trópusi betegségekkel és az AIDS betegek kezelésével. A világ bármely részén, akár a legveszélyesebb, legfertőzöttebb területeken is gyógyítja az embereket. Fiatalabb korában új területek, új törzsek felfedezése volt az álma, aztán rájött, hogy az egzotikus betegségekkel szeretne foglalkozni.

A nyolcvanas években bőven volt lehetőség egzotikus betegségekkel foglalkozni, mert a „baráti” államokból sok katona, párttisztviselő érkezett hazánkba gyógykezelésre. Angola, Laosz, Vietnam, Kambodzsa, Líbia, Jemen voltak azok az országok ahonnan nagyon sok trópusi betegségben szenvedő páciens érkezett Magyarországra. Első lépésként a Szent László Kórházban kellett ezeket a betegségeket kivizsgálni és kezelni. Később a trópusi országokból hazánkba érkező betegek száma csökkent, viszont honfitársaink egyre többet utaznak és a behurcolt, sokszor életveszélyes fertőző betegségek folyamatos kihívást jelentenek.

Az infektológia a fertőző betegségek ismeretével foglalkozó, a fertőző betegek ellátására szakosodott orvosi terület, bár a szakma újabban konzultáns feladatokat jelent, azaz tanácsot kell adni a kórházak fekvőbeteg-osztályainak a fertőzések szempontjából, többek között meg kell határozni a megfelelő antibiotikum adását, a kezelés hosszát.

A klasszikus infektológia szempontjából megmaradt a trópusi és HIV/AIDS betegek fekvőbeteg-ellátása, emellett ilyen ellátást igényelnek még a vírus okozta májgyulladások, a baktériumok okozta hasmenések, az agyhártya- és agyvelőgyulladások. Nagyon fontos, hogy számolnunk kell új és újraéledő fertőző betegségek megjelenésével, így nagy kihívást jelent a madárinfluenza, az Ebola, a Zika-vírusfertőzés.

Az emberek gyógyítására felesküdött szakemberek folyamatos veszélynek vannak kitéve. Naponta találkoznak olyan betegekkel, akiknek kórképe számukra teljesen ismeretlen. Hétköznapjaink hősei az orvosok is halandó emberek, akik ugyanúgy megfertőződhetnek, mint bárki más a világon.

1986-ban, a munkám kezdetén az AIDS még gyógyíthatatlan volt, nem volt egyetlen hatékony terápia sem a gyógyítására. Bár valamennyien tudtuk a betegség terjedési módjait (szexuális út, intravénás drogok használata, anya-gyermek átvitel, ellenőrizetlen vérkészítmények), azért volt némi félelem a fertőződéstől. Harminc év alatt 50-60 tűszúrásos baleset fordult elő, azaz ennyi esetben szúrta meg magát orvos, nővér HIV vírust tartalmazó tűvel, de fertőződés soha nem fordult elő. Ennek a valószínűsége 0,3%, azaz rendkívül alacsony, de a félelem mindenkiben benne volt, hogy megfertőződhet. Életveszélyes trópusi betegségeknél, például az Ebola esetében, meg kell akadályozni, hogy a beteg testnedvei az ellátó személyek bőrére kerüljenek, ezért nagyon fontos az egész testet fedő védőruházat viselése, ennek szigorú rendben való levétele.

Nemrégiben hallottunk egy kutatóról, aki a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban (ahol a világ legveszélyesebb vírusaival dolgoznak, folyamatos kutató munkát végeznek az ellenszer feltalálására) április 13-án egy nemzetközi Ebola-kutatáshoz kapcsolódó állatkísérlet közben fertőződött tűvel szúrta meg magát. Az eset után a szükséges intézkedéseket megtették, azonnal a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Szent László Kórház telephelyére, egy speciálisan kialakított szobába szállították, ahol a kórház szakorvosai folyamatosan figyelemmel kísérték az állapotát.

– Elárulom, amikor az illető felhívott telefonon és elmondta mi történt, egy nagy levegőt kellett vennem. Orvosként mindig azt tanítom, hogy higgadtnak kell maradni, nem szabad pánikolni és gondosan kell mérlegelni. Gyors döntés született, a kutatót 21 napra karanténba kell helyezni, a kórház erre a célra kialakított negatív nyomású, izolációs kórtermében és az ellátás során alkalmazni kell a legszigorúbb fertőtlenítési eljárásokat.

A világ összefogott a virológus védelmében, a WHO (Egészségügyi Világszervezetet) 24 órán belül a kórház rendelkezésére bocsátott egy egyelőre vizsgálati fázisban lévő hatékonynak tűnő oltóanyagot és két vírusellenes készítményt. Jégtáblák között és repülőgépen is érkeztek gyógyszerek. Az oltást és az egyik vírusellenes gyógyszert a kutató megkapta, az Egészségügyi Világszervezet naponta értesítést kapott állapotáról. Élet-halál harc folyt minden nap, minden órában és minden percben.

Az Országos Közegészségügyi Intézet Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában naponta vizsgálták a vírus jelenlétét a kutató vérében, azt hogy megjelenik-e benne az Ebola-vírus, ami lázzal, fejfájással kezdődik, a bénulási tünetek után a testüregekből vérzés jelentkezik. Az Ebola-vírusfertőzés esetében csaknem 90%-os az elhalálozási arány. Tudta, ha megbetegszik, akkor valamennyi testváladéka drámaian fertőz. Fertőzi azokat, akik ebbe a szobába bejutnak, legyen az orvos, vagy szakdolgozó. Tisztában volt azzal, hogy ez nem játék. Csak várt és bízott. Interneten tartottuk vele a kapcsolatot, kintről erősítettük benne a lelket. Csak a szerencsén múlott az élete. 21 nap után teljesen egészségesen távozott, semmilyen vírusszaporodásra utaló jelet nem találtak.

A fertőző betegségek ellen mindennapi viselkedésünkkel nem tudunk védekezni, hiszen a kórokozók körülöttünk vannak, de immunrendszerünk erősítésével az emberi szervezet egészségének védelmét valamelyest biztosítani lehet. Megelőzés szempontjából a védekezés is fontos, például a kullancsok ellen zárt ruházat, a kullancsriasztó szerek használata, a vírusos megbetegedések megelőzését segítő gyakori kézmosás, vagy a maszk használata.

Valójában csak a védőoltások nyújtanak hatékony védelmet bizonyos fertőző betegségek ellen: a világon egyetlen kötelező védőoltás, a sárgaláz elleni oltás Afrika és Dél-Amerika trópusi területein, itthon a gyermekkori védőoltások (gyermekbénulás, szamárköhögés, kanyaró, tetanusz, agyvelőgyulladás, tuberculosis), illetve a méhnyakrák és a B típusú májgyulladás elleni oltások a legfontosabbak.

N. Bartanusz Andrea

Fotó: Ebola vírus fotója illusztráció