Orbán Viktor és Tarlós István aláírta a kormány és a főváros közötti megállapodást

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, a harmadik ciklusára készülő főpolgármester szombaton aláírta a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása.

 Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a „tekintélyes horderejű és széleskörű” megállapodást, amelynek eredményeképpen „a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak”. Továbbá Budapest választott főpolgármesterének és köztestületének jelentős befolyása lehet a főváros fejlődésére – mondta a főpolgármester, hozzátéve: „jelentősebb, mint az elmúlt hetven év során bármikor”.
„Ha megfeleltethetően értelmezzük, és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor akár az Andrássy-Podmaniczky-korszakhoz hasonló fejlődés elé nézhet a főváros” – fogalmazott Tarlós István. A főpolgármester Budapest egyesítésének egykori folyamatáról szólva elmondta, hogy 145 évvel ezelőtt a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg át is vette, és ezt a jeles dátumot tekintjük az egységes Budapest megalakulásának. A városrendezéssel kapcsolatos teendők ellátására elrendelte a törvény az egészen 1948-ig működő Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását, amelynek fő feladata a fővárosra vagy városrészekre kiterjedő szabályozási tervek készítése, a fejlesztési munkák előkészítése volt – idézte fel.

Tarlós István kitért arra is, hogy míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik, addig 1900-ban az egyesített Budapest már a nyolcadik volt az európai nagyvárosok sorrendjében. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, tehát Budapest már 1890-ben kétszer akkora volt, mint Debrecen ma. A magyar főváros kivételes tempójú fejlődése a térségben civilizációs mintát teremtett. Pest és Buda egyesítése a magyar nemzet életképességének bizonyítéka – mondta. Tarlós István megjegyezte, Jókai Mór millennium utáni észrevételét továbbgondolva bizton állítható, hogy „Budapestnek nemcsak nőni, hanem emelkedni is kell”. Ennek az emelkedésnek a görbéje most lehetőséget kap arra, hogy meredekebbé váljék – mutatott rá a főpolgármester. Kijelentette: „Budapest mint egyesített főváros a magyar nemzetteremtés része és egyik fontos eredménye”.

Orbán: Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll 

Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll, a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a főváros napján tartott budapesti ünnepségen. 2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: ehhez a városvezetés és a kormány részéről is jól szervezett, kemény, közösen végzett munkára lesz szükség, ezért hozták létre Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát.

2010 óta „hétmérföldes csizmával haladunk előre” – fogalmazott a miniszterelnök, aki az elért budapesti eredmények között említette a 4-es metró befejezését, a fonódó villamoshálózatot, az Országház, a Kossuth tér, a Zeneakadémia, a Budai Vigadó, az Erkel Színház, a Szépművészeti Múzeum, a Ludovika megújítását, valamint több sportberuházást, például a Duna Arénát és az új stadionokat. Folyamatban van továbbá a Városliget rekonstrukciója, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum és a 3-as metró felújítása is.

Évtizedes távlatban gondolkodik a kormány

Emellett a közfejlesztési tanácsnak hamarosan döntenie kell az új nemzeti öttusaközpontról, sorra nyerik vissza régi fényüket a budai várnegyed történelmi épületei, és rövidesen megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház építése is – sorolta a miniszterelnök. „Óriási feladat az, amire vállalkozunk, ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk” – mondta Orbán Viktor, a 2030-ig szóló tervezéssel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a korabeli Steindl- és Hauszmann-tervek is hozzávetőlegesen 15 év alatt valósultak meg.

A kormányfő kiemelte: a mai nap Budapest születésnapja, Budapest a magyaroknak az örök város, „a város, amely minden magyaré”, bármely pontján is éljen a világnak. Budapest nemzeti alkotás, nemzeti teljesítmény, nemzeti siker, „igazi nemzeti kincs” – hangoztatta, a főváros felépítését pedig az újkori történelmünk talán legnagyobb magyar közösségi teljesítményének nevezte. Azt is mondta, hogy Budapest a magyar nemzet szíve, a nemzet fővárosa és egyben a budapestiek otthona. A budapestiek otthonaként a fővárosnak jól működőnek, rendezettnek, tisztának és szépnek kell lennie, ami a főpolgármester és a városvezetés feladata – közölte.

Hozzáfűzte: a nemzet fővárosaként pedig Budapestnek méltóságot, büszkeséget, nagyszerűséget kell sugároznia, ami a kormány és Budapest vezetésének közös feladata. Szerinte ha Budapest e két minőségében egyre jobban teljesít, akkor a Kárpát-medence természetes központjaként is működik nyilvánvaló földrajzi, méretbeli, gazdasági, szellemi és kulturális okokból. „A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásával újrakötjük azt a szövetséget a kormány és a budapestiek között, amely egyszer már bevált” – mondta Orbán Viktor, szavait azzal zárva, hogy az erős Magyarországnak szüksége van emelkedő és gyarapodó Budapestre, a régi nagyságát visszanyerni akaró Budapestnek pedig szüksége van egész Magyarország erejére és támogatására.