Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédében ismerteti a családvédelmi akciótervet

Mélykút, 2019. január 28. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Bács-Kiskun megyei Mélykúton, a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. gyáravató ünnepségén 2019. január 28-án. MTI/Koszticsák Szilárd

A 2010 óta elért gazdasági teljesítmény teszi lehetővé, hogy a költségvetés a családtámogatások területén egyre nagyobb feladatot vállaljon, és egyre több adórendszerbeli kedvezményt kapjanak azok, akik dolgoznak és gyermeket is nevelnek – mondta Gulyás Gergely.

A politikus közölte: Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszédében ismerteti a családvédelmi akciótervet, amelynek “van előzménye, és ha lesz rá lehetőség, folytatása következik”. Kérdésre annyit mondott, hogy a bejelentések érintik majd az idei költségvetést, és a rendelkezésre álló forrásokból – például az általános tartalékból és a már most látható többletbevételekből – finanszírozható.

Gulyás Gergely reményét fejezte ki, hogy az intézkedések tovább javítják a gyermekvállalási kedvet és a demográfiai helyzetet.

Arról a kormánydöntésről is tájékoztatott, amely szerint a kabinet kiváltja a Budapesti Corvinus Egyetem ppp-programos épületét, ami 24 milliárd forintba kerül.

Hozzátette: a kormány összeállítást kért arról, hogy a ppp-konstrukcióban létrejött beruházások milyen kötelezettségeket hárítanak a kabinetre a mai napig.

A miniszter úgy fogalmazott, Magyar Bálint volt oktatási miniszternek ez a módszere rendkívül drága volt, és a minisztersége után egy évtizeddel is “kénytelenek vagyunk az árát megfizetni”.

Gulyás Gergely beszámolt továbbá arról, hogy a kormány határozott a sport tao-támogatások ügyében. Ennek előzményeként Orbán Viktor találkozott az érintett látványsportszövetségi elnökökkel, és rögzítették: a korábbi kormányhatározatban szereplő 50 milliárd forint az infrastrukturális fejlesztésekre bőven elegendő, de a működési tao-támogatást nem tartalmazza, ezért ezt a keretet 125 milliárd forintra kell emelni.

A Miniszterelnökség vezetőjét kérdezték a kormányinfón a sajtóban felmerült, az országgyűlési képviselőkre vonatkozó esetleges etikai kódexről, amire azt mondta: a képviselői joggal kapcsolatban semmilyen korlátozást nem tart indokoltnak. Azt azonban megjegyezte, hogy a képviselői jogokat éppen az ellenzék korlátozta tavaly december 12-én. Úgy összegzett: látva a közélet jelenlegi állapotát nem sok értelme lenne egy etikai kódexnek.

Az ellenzéki politikusokra kiszabni javasolt büntetést Gulyás Gergely úgy kommentálta: ami tavaly év végén történt, az lényegesebb durvább annál, mint hogy elintézhető legyen egyhavi fizetéselvonással, de a törvény csak azt engedi meg, az pedig vitán felül áll, hogy a fegyelmi jog területén a lehető legsúlyosabb büntetést kell kiróni. A miniszter a magyar alkotmányos rend normális működésének ellehetetlenítésére tett kísérletként értékelte az ellenzéki pártok tavaly decemberi – a munkatörvénykönyv-módosítás napjára időzített – parlamenti akcióját.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinél tervezett változtatásokról kérdésre azt mondta: az államilag finanszírozott kutatásoknál helyes áttérni a pályázatokra, a projektalapú támogatások a legjobbak ezen a területen.

A közigazgatási bíróságokról Budapesten tájékozódó velencei bizottsági delegációval kapcsolatban Gulyás Gergely azt közölte: szerinte a szabályozás maximálisan kiállja az alkotmányosság és a nemzetközi jogi összehasonlítás próbáját is.

Arra a felvetésre, hogy a baloldali főpolgármester-jelölti előválasztás győztese, Karácsony Gergely azzal kampányol, főpolgármesterként leállítaná a Városliget-projektet, a miniszter úgy reagált: nincs erre lehetősége.

Gulyás Gergely megerősítette, hogy idén is az év közepén, az európai parlamenti választás után készülnek elfogadni a jövő évi költségvetést.

A paksi atomerőmű-bővítésről azt mondta: a projekt bő egyéves csúszásban van, de ez a beruházás árát nem érinti, csak a hitelszerződést kell módosítani, ám ismeretei szerint a kondíciói annak sem változnak.

A Sodexo francia utalványkibocsátó céggel fennálló jogi vitában született, a magyar állam kártérítési kötelezettségét előíró döntéssel kapcsolatban a tárcavezető közölte: fellebbeznek az ügyben, az országnak pedig még akkor is megérte a változtatás, ha elveszítenék a pert, de reméli, nem így lesz.

(MTI)