A Tóstrand vizéből mentettek a tűzoltók a szituációs gyakorlat során

A nyílt vizekben való fürdőzés rendkívül veszélyes, az ilyen helyzetekből való szakszerű mentést gyakorolták szituációs begyakorló gyakorlat keretében a salgótarjáni hivatásos tűzoltók Salgótarjánban, a besztercei Tó-strand vizén.

A természetes vizekben való fürdőzés esetén nagyon fontos az óvatosság.

A sajtónyilvános gyakorlat célja az volt, hogy a hivatásos tűzoltók gyakorolják az ilyen jellegű szituációkban történő életmentést, emellett fontos, hogy a lakosság is megismerje, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha valaki a természetes vizekben való fürdőzést választja – esetenként felelőtlenül. A salgótarjáni tűzoltók a Tó-strand vizén tartották meg a gyakorlatukat, amelynek feltételezése az volt, hogy egy férfi beúszott a tó vizébe, a tó közepén azonban rosszul lett, önerejéből nem tudott kiúszni a partra. A bajba került férfi – akit egy tűzoltó imitált – megmentésére kiérkező tűzoltók megfelelő védőfelszerelésben, a különböző mentési technikákat bemutatva és alkalmazva mentették ki a sérültet, majd átadták a mentőszolgálat munkatársának.

A természetes vizekben való fürdőzés esetén nagyon fontos az óvatosság, hiszen a tavak, patakok, folyók esetenként hirtelen mélyülhetnek, a vízrétegek jelentős hőmérséklet különbségűek, sőt a víz alatt a mozgást akadályozó tárgyak, buckák is lehetnek. Fontos, hogy lehetőleg soha ne fürdőzzenek egyedül természetes vizekben, napozás után pedig hűtsék le magukat mielőtt a vízbe mennének. Ismeretlen természetes vízfelületnél nem szabad a vízbe ugrani, ugyanez gumimatracról, vízibicikliről, csónakból szintén életveszélyes, különösen felhevült testtel. Szintén nagyon fontos az is, hogy ne fürdőzzenek közvetlenül étkezés után, teli gyomorral, vagy ittas állapotban, de veszélyes lehet a fürdőzés a keringési rendellenességben szenvedőknek és a fáradt, kialvatlan embereknek is.

Mint ahogyan az a gyakorlatból is kiderül, a katasztrófavédelem abban az esetben avatkozik be az ilyen jellegű eseményeknél, amennyiben bekövetkezik a baj és riasztják őket. A tűzoltók tehát a már kialakult helyzetet kezelik. Nógrád megyében tavaly nem történt a nyári fürdőzéssel kapcsolatos baleset, s bízunk abban, hogy az állampolgárok felelősségteljes magatartásának köszönhetően idén sem kell ilyen esemény miatt riasztani a tűzoltókat. Amennyiben azonban akár a lakosságtól, akár társhatóságtól vizekben bajbajutottakról bejelentés érkezik a 105-ös vagy 112-es segélyhívó telefonszámok valamelyikére, akkor a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyelete a hivatásos egység azonnali helyszínre riasztásán felül értesíti a megyében működő önkéntes mentőszervezeteket és önkéntes tűzoltó egyesületeket is. A beavatkozásokban a Palóc Mentőcsoport tagjai is részt tudnak venni, hiszen többen rendelkeznek árvízi és vízi mentési nemzeti minősítéssel, s a szükséges technikai felszereltségük is megvan hozzá. Mindahhoz pedig, hogy a tűzoltókra ne legyen szükség, elsődlegesen az állampolgároknak kell olyan magatartást tanúsítani, hogy a baj megelőzhető legyen. Ehhez elengedhetetlen az előírt szabályok betartása, tiltótáblák figyelembevétele.

Fontos a viharjelzésekre való odafigyelés is. Nógrád megyében ugyan nincs kiépített viharjelző rendszerre szükség, azonban gyakran kirándulnak Nógrád megye lakói is Magyarország négy nagy tavánál: a Balatonon, a Velencei-, a Tisza- és a Fertő-tavon. Ezeken a tavakon április 1-jével elindult a viharjelzés, amit a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság október 31-ig üzemeltet. Fontos tudni, hogy ha egy órán belül a szél eléri a 40 kilométer/órás sebességet, automatikusan életbe lép az elsőfokú viharjelzés. Ilyenkor a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel a vízen tartózkodni csak a parttól számított 500 méteren belül szabad. Ha 60 kilométer/órás, vagy annál erősebb szél várható, akkor másodfokú viharjelzés lép életbe. Ebben az esetben a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel és ilyenkor a vízben tartózkodni, úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel a vízen közlekedni nem szabad. Aki megszegi ezeket a szabályokat, az felelőtlenül kockáztatja az életét. A másodfokú viharjelzést sok fürdőző nem veszi figyelembe, pedig ők vannak a legnagyobb veszélyben. Vegyük komolyan a viharjelzéseket, másodfokú viharjelzés esetén pedig haladéktalanul jöjjünk ki a vízből. Ha baj történne, abban az esetben viszont azonnal értesíteni kell a hatóságokat a 112-es segélyhívó telefonszámon.