A város rehabilitációjára, a lakótelepek és a családi házas övezetek megszépítésére, valamint a meglévő szolgáltatások bővítésére fordítaná a bátonyterenyei önkormányzat a július 1-től bevezetésre kerülő építményadó bevételét – erről Nagy-Majdon József polgármester beszélt a február 27-ei rendkívüli testületi ülésen.
A város első embere hangsúlyozta: mióta megszavazta a testület az új adót, azóta kapnak hideget-meleget a különféle közösségi oldalakon emiatt. A polgármester ezt követően leszögezte: az ellenzéki híresztelések ellenére nem az a tervük, hogy felélik majd az adónemből befolyt összeget, hanem komfortosabbá szeretnék tenni Bátonyterenyét.
-A további építkezés a célunk, e tekintetben pedig nem támaszkodhatunk mindig pályázati illetve kormányzati forrásokra – tette hozzá Nagy-Majdon József, aki azt is aláhúzta: az őket ért támadások ellenére is úgy véli, jó döntést hozott a testület, amikor megszavazta az új adót, mely egyébként a környező nógrádi városokban már több éve bevezetésre került.
-Városunk lakosságának igenis hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Bátonyterenye élhetőbb és szebb legyen. Hiszen az itt élők is elvárják, hogy ne legyen például szemét az utcákon, vagy mindig szépen le legyen nyírva a fű a házuk előtt, el legyen takarítva a hó, rendben tartsuk a közutakat, virágok díszítsék a parkokat, elbontsuk a romos épületeket; ez az ő támogatásuk nélkül már nem fog menni, már csak azért sem mert a korábbi 1000 fő helyett 2020-ban csupán 100 közmunkást tudunk foglalkoztatni a városban, így más formában kell ellátnunk a fent említett feladatokat – világított rá a polgármester.
„Továbbra is úgy vélem, hogy a megfelelő számú és minőségű munkahelyek megléte, illetve megteremtése a legfontosabb Bátonyterenyén, hiszen a fizetőképes lakosság tudja magával vonzani a jövőbeli szolgáltatások bővülését, ez pedig egy fontos és meghatározó mozzanat a város életében. Jelenleg településünk területén több csarnok áll szinte teljesen üresen, kihasználatlanul, némelyikük már szinte omladozik a karbantartás hiánya miatt. Az adó bevezetésével ezekért az épületekért a tulajdonosok fizetni fognak. Így bízom benne, hogy többé nem lesz érdekük, hogy kihasználatlanul, üresen álljanak.
Itt említenem még meg Szorospatak kérdését. Tudom, hogy rengeteg városlakó szívén viseli ezen telpülésrész sorsát, ahol gyönyörű fejlesztéseket lehetne megvalósítani. Többször próbálkoztunk már ráfutni az adódó pályázati lehetőségek kihasználására, viszont folyamatosan falakba ütközünk. Ennek legfőbb oka az-az 1-2 tulajdonos, akik felvásárolták az ottani ingatlanok nagy részét haszonszerzés céljából, így az önkormányzat részére valódi értékük többszöröséért adnák csak el. Az épületek így ott állnak haszontalanul, kihasználatlanul, omladozva, mi pedig nem tudunk előrébb lépni. Az adó őket is érinteni fogja, remélem újragondolják majd az építmények eladását, a további lehetőségeiket.
Ugyanakkor sokszor jelent terhet az önkormányzatnak a például 2-3 éve elnyert pályázatok elindítása. Hogy miért? Had hozzak egy példát. Az összekötő útra a pályázatot két éve elnyertük. Azóta folyamatos perek folynak a garázstulajdonosokkal, hogy az önkormányzat tulajdonába kerüljön minden elbontandó garázs (volt aki nem akarta eladni, volt aki négyszeres-ötszörös árat kért). Mire a hivatalos köröket lefutottuk és mindenkivel sikerült megegyezni, addig eltelt két év. A pályázat költségvetése az árak változásával módosult. Ez egy több százmilliós költségvetésű pályázatnál több tízmilliós plusz költséget jelent. Ilyenkor két dolgot tehetünk. Vagy visszaadjuk a pályázatot, hogy nincs rá mondjuk plusz 50 milliója az önkormányzatnak, vagy előteremtjük az összeget. Ki melyiket választaná?
Amikor a tavalyi évben terveztük a költségvetést akkor még nem számoltunk azzal, hogy a kormányzat az adóerő-képesség növekedése miatt mintegy 50 millió forintot elvon majd az önkormányzatnak nyújtott központi támogatásból, a városüzemeltetési és a fejlesztési feladatok szinten tartására pedig továbbra is szükség van, ezért döntöttünk az új adónem bevezetése mellett, mely a kieső normatívát teljes mértékben fedezni fogja.
A felsorolt pár dolog csak egy-két mozzanata egy város épülésének, működésének, amik súlyos tíz-százmilliókba kerülnek, kerülnének évente. Az itt lakók többségének igénye van a szépre, a kulturált, rendezett környezetre, egy élhetőbb város kialakítására. Sajnos jelenleg a pályázatokon kívül szinte semmilyen más lehetőségünk nincs fejleszteni, előrébb lépni egy-egy dologban. Az adóból befolyt összeggel ezeket a hiányosságokat szeretnénk pótolni, ezekben a kérdésekben szeretnénk lassan további lepéseket tenni mindenki elégedettségére.
Tudom, hogy az adó bevezetése nem egy szimpatikus döntés, sokszor egy vezetőnek, főképp politikusnak nehéz meglépnie egy ilyet, mivel akár a népszerűség kárára is mehet, de én most is csak azt tudom mondani, hogy polgármesterként a város fejlődését kell szem előtt tartsam, erre esküdtem fel, ennek a függvényében kell a döntéseimet meghoznom” – hangsúlyozta Nagy-Majdon József.
Lakossági fórumokat is tartanak a témában
-A költségvetés elfogadásához szükség volt a gyors szavazásra, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy nem kérnénk ki a helyiek véleményét. Heteken belül két településrészen is meghallgatjuk majd a lakókat – nyilatkozta a polgármester, majd hozzáfűzte: már most több kedvezményt is kidolgoztak, ezek köre pedig bővülhet majd a fórumok után.
A kis lakással rendelkezőknek kevesebbet kell majd fizetnie
Az új adónem -mely július 1-től kerül bevezetésre a városban- kiterjed a lakás- és a nem lakáscélú ingatlanokra is. Lakóingatlanok tekintetében az adó mértéke 100 négyzetméterig éves szinten 200 forint lesz négyzetméterenként, tehát aki kisebb házban él annak jóval kevesebbet kell majd fizetnie. Az ennél nagyobb ingatlanok után ugyanakkor éves szinten egységesen 20 ezer forint lesz az adó. Gépjárműtároló esetében évente 200 forint négyzetméterenként, üdülőknél 300 forint, kereskedelmi egységeknél 400 forint, egyéb más, nem lakás céljára szolgáló építmények után pedig 800 forint.
Fontos, hogy a melléképületek, kazánházak, valamint kerékpár-és babakocsi tárolók után nem kell fizetniük a lakóknak. Ugyanakkor kérelemre mentesül az adó megfizetése alól az-az egyedülálló nyugdíjas, aki a 70. életévét az adóévet megelőző év december 31.-ig betöltötte és a nyugdíján kívül más jövedelemmel nem rendelkezik, feltéve, ha a nyugdíja nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át (71.250 Ft–ot). A mentesség az adóalanyt csak egy lakás után illeti meg, melyben életvitelszerűen lakik.
