A Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében.
„A Nyugat konfliktust provokált ki Ukrajnában, a Közel-Keleten és a világ más régióiban, és folytatja a hazudozást. Minden szégyenérzet nélkül azt állítják most, hogy Oroszország állítólag meg akarja támadni Európát. Mi önökkel együtt tudjuk, hogy ostobaságot beszélnek” – mondta az államfő a több mint kétórás beszédben.
Azt állította, hogy miközben a Nyugat Európa megtámadásának szándékával vádolta meg Moszkvát, maga választ ki orosz területen célpontokat a csapásokhoz és hozzá csapásmérő eszközöket, megpróbálva vereségre kényszeríteni Oroszországot. Óvta a nyugati országokat az ukrajnai háborúba való közvetlen beavatkozástól, és azt hangoztatta: veszélyes külpolitikai lépéseik és a részükről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat.
„Szóba került annak lehetősége, hogy katonai NATO-kontingenseket vezényeljenek Ukrajnába. Emlékszünk azoknak a sorsára, akik valamikor már küldtek kontingenseket hazánk területeire, de most az esetleges intervenciósok számára sokkal tragikusabbak lesznek a következmények” – jelentette ki.
„Meg kell érteniük végre, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink (…), amelyek képesek célpontokat megsemmisíteni az ő területükön” – tette hozzá.
Elmondta egyebek között, hogy az orosz fegyveres erők a Kinzsal rakéták mellett harcban is bevetették már a Cirkon tengeri indítású hiperszonikus csapásmérő komplexumot, és rendszerbe is állították. Közölte, hogy a csapatok megkapták a Szarmat hadászati nukleáris rakétarendszert, és ennek közeljövőbeni „demonstrálását” ígérte.
Kijelentette, hogy hadrendbe állították az Avangard hiperszonikus interkontinentális fegyvert és a Pereszvet lézerrendszert. Az elnök szerint befejezéséhez közeledik a Burevesztnyik korlátlan hatótávolságú, hiperszonikus pilóta nélküli manőverező repülőgép és a nukleáris robbanótöltet hordozásra alkalmas Poszejdon pilóta nélküli tengeralattjáró tesztelése.
Megismételte tézisét, miszerint nem Oroszország kezdte a háborút a Donyec-medencében, de mindent elkövet annak befejezésére, és ehhez minden eszköze megvan. Hangsúlyozta a nemzeti egység fontosságát.
Úgy vélekedett, hogy egy erős, szuverén Oroszország nélkül nem alakulhat ki tartós világrend, a Nyugatnak pedig Oroszország helyett egy „hanyatló térre” van szüksége, ahol azt teheti, amit akar.
Azt mondta, hogy Moszkva kész tárgyalni Washingtonnal a hadászati egyensúly kérdéseiről, de nem hagyja magát ezekbe belekényszeríteni. Emellett tudatában van annak, hogy az Egyesült Államok stratégiai vereséget szándékozik mérni Oroszországra.
Bejelentette egyebek között, hogy Oroszország egy új globális pénzügyi architektúrát fog kiépíteni, a fejlett technológia alapján, politikai beavatkozástól mentesen. Azt ígérte, hogy Oroszország, amely vásárlóerő-paritás (PPP) alapján Európában az első, a világon pedig az ötödik helyen áll, hamarosan egyike lesz a világ négy legnagyobb gazdaságának.
Az orosz államfő beszédében, tekintettel a március közepén esedékes elnökválasztás közeledtére, a fő hangsúlyt a gazdaságfejlesztési, infrastrukturális és szociális kérdések kapták. Putyin egy sor új nemzeti projekt elindításáról tett bejelentést Család, Oroszország ifjúsága, Hosszú és aktív élet, Szakszemélyzet és Adatgazdaság címmel.
Az elnök hangsúlyozta egyebek között, hogy a sokgyermekes nagycsaládnak normává, a társadalom életfilozófiájává és az egész állami stratégia mércéjévé kell válnia, az államnak pedig támogatást kell nyújtania életminőségük és a demográfiai mutatók javításához. Támogatást ígért ahhoz is, hogy azok, akik kitüntették magukat a „különleges hadműveletben”, az orosz társadalom új elitjévé váljanak.
