Az orosz-ukrán háború most ért a legveszélyesebb időszakához, most higgadtságra, józanságra van a legnagyobb szükség – mondta a honvédelmi miniszter a Mandiner.hu Reakció című podcastjában, amelyet pénteken tettek közzé.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, a múlt év nyarán elindult ukrán ellentámadás mostanra megakadt és a visszájára fordult, és az orosz csapatok vették át a front minden szakaszán a kezdeményezést.
Megváltozott a harcok dinamikája – jelezte -, és mindenki, aki az előző fél évben az ukránok győzelmét harangozta be, kénytelen revideálni az álláspontját.
Mint mondta, nem vált be az a modell, hogy „ukrán katona nyugati fegyverrel, nyugati pénzből harcol és ez sikeres tud lenni”.
A honvédelmi miniszter szerint azonban ebben a helyzetben azt mondani, hogy „ha nem volt elég a fegyver, nem volt elég a pénz és mindenféle politikai támogatás, akkor majd esetleg katonát is beviszünk”, ez az eszkaláció olyan kockázatát hordozza magában, ami megengedhetetlen.
Megerősítette, hogy a magyar kormány a kezdetektől a béke mellett állt ki, a magyar kormány volt az egyetlen, amely azt mondta, hogy ezt a harcot nem szabad eszkalálni, tűzszünetre van szükség. Ha ez megvan, akkor indulhatnak meg a béketárgyalások, aminek eredményeképpen el lehet jutni egy „békeállapotra” – fogalmazott.
Hozzátette: azt senki nem vitatja, hogy Ukrajna a megtámadott fél és Ukrajna területi integritásáról van szó, de közvetetten egész Európa új védelmi, biztonsági garanciájának kidolgozásáról is.
Kitért arra, hogy a jelenlegi frontvonalak nem azonosak a béketárgyalások során elérhető határvonalakkal. Nem a magyar kormány dolga, hogy megmondja, a béketárgyalások mire jussanak, de Magyarországnak kiemelt biztonsági érdekei vannak a földrajzi elhelyezkedése miatt. „Párizsból, Londonból, Berlinből ilyen ajánlatokat tenni, mint amik most elhangzottak, nagy felelőtlenség” – szögezte le.
Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, a magyar kormány kezdetektől fogva támogatta Finnország és Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez.
A miniszter úgy vélte: a svéd csatlakozásban „nem volt huzavona”, a magyar parlament érthető módon várt egy minimális párbeszédet a svéd parlamenttől. Ennek a párbeszédnek egyik eleme volt már egy katonai szempontból régóta tervezett harcászati repülőgép-beszerzés véglegesítése – fűzte hozzá.
Azt mondta, a légtérvédelmet ellátó teljes flotta 2026 márciusában a magyar állam tulajdonába kerül.
Ma a világon egyedülálló Gripen-pilóta- és kiszolgálószemélyzet-képességünk van, és ehhez kapcsolódóan komoly illetményemelést jelentettek be – közölte. „Megbecsüljük ezt a képességet” – fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy a haderőfejlesztés Magyarország számára elkerülhetetlen, hiszen „a békéhez erő kell”. A veszélyek korában, egy döntően leromlott biztonsági helyzetben meg kell legyen minden ahhoz, hogy a magyar emberek biztonságban érezhessék magukat – hangsúlyozta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt arról is, hogy Magyarország – a szankciós infláció miatt előállt gazdasági válsághelyzet ellenére – tartja azt az elvárást, hogy a GDP-jének 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
Teljes átfegyverzés történik minden haderőnemben, ez – mint fogalmazott – történelmi változás.
A fejlesztések főbb irányairól azt mondta, egyfelől eszközbeszerzés történik, másfelől ezen eszközök itthoni gyártása, ami exportképességet is adhat.
A honvédelmi miniszter nagy dolognak tartja, hogy a „nyerésben lévő” Donald Trump amerikai elnökjelölt találkozott Orbán Viktor kormányfővel. Ebből jól látszik – mondta -, hogy Trump elnöki esélyeinek egyik fontos állomása volt a magyar miniszterelnökkel való megbeszélés.
Mint mondta, ha Amerikában 2021-ben nincs elnökváltás, akkor az orosz-ukrán háború nem, vagy nem így valósul meg. „Ha Trump-elnökség lesz, akkor hihetetlenül megnő a béke esélye” – emelte ki.
Beszélt arról is, hogy „az orosz katonanemzet, és a felállt nagy orosz hadigépezetet közösen kell lecsillapítani. Ehhez minden erőnkre, eszünkre szükség lesz”. Hozzátette: a világ vezető hatalmainak nagyon észnél kell lenniük, ezért is van szükség erős amerikai vezetésre, a NATO stabilitására.
Ez a katonai szövetség képes arra, hogy elrettentsen egy kívülről jövő támadást, ezért érdekünkben áll fenntartani – szögezte le.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 1848-ról azt mondta, számára ez az ünnep arról szól, hogy a semmiből ütőképes, mindenre elszánt, sikereket felmutatni tudó hadsereg jött létre.
„Csodát művelt a magyar teremtőképesség” – fogalmazott, hozzátéve: ezt a haderőt csak az akkori világ két legerősebb koalíciós erői tudták legyőzni. Ez nemzeti büszkeségre okot adó nagy tett volt – hangoztatta a honvédelmi miniszter.
