– Az oktatás színvonalának támogatása versenyképességi kérdés, ugyanis az oktatás és a kultúra Európa legfontosabb erőforrása – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Brüsszelben csütörtökön, az első európai oktatásügyi csúcstalálkozó szünetében.
A miniszter hangsúlyozta, noha Magyarország általában meg kívánja tartani nemzeti kompetenciáit, az oktatás területén messzemenően támogatja a brüsszeli találkozó célkitűzését, a közös Európai Oktatási Térség létrehozását és erősítését.
„Az oktatás erősítése előfeltétele annak, hogy Európa továbbra is jó hely maradjon, vagy még jobb hely legyen” – fogalmazott a miniszter.
Balog Zoltán felszólásában a nyelvtanulás jelentőségére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a magyar kormány az első nyelvvizsga ingyenessé tételével támogatja az idegen nyelvek megismerését. Az oktatás erősítése által kívánja összekötni a szociális felelősséget – mondta. Hozzátette, amíg a nyelvi izoláció kiszolgáltatottságot jelent, az idegen nyelvek megismerése mellett nem szabad megfeledkezni a nemzeti nyelvek és nemzeti kultúrák megismeréséről sem.
A társadalmi összetartás elősegítésének fontosságát hangsúlyozva a 2011-ben indított magyarországi roma integrációs program bevezetését említette, valamint a kötelező óvodai részvételt, az óvodai és általános iskolai ingyenes étkezést és a tankönyvtámogatást. Mint elmondta, az integrált oktatás lényege, hogy „nem csak együtt akarunk tanulni, hanem együtt akarunk élni” mindannyian.
Beszámolt arról is, hogy a tanárhiány és a diplomások külföldre vándorlásának orvoslása érdekében Magyarország a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program létrehozásával azt tűzte ki célul, hogy a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatókat motiválja pedagógusi hivatásuk gyakorlására, például azzal, hogy a diplomaszerzést követően álláshelyeket biztosítanak számukra. Elmondta, mára ezres nagyságrendű azoknak száma, akik tudják, hogy öt év múlva hol fognak dolgozni, mennyi lesz a fizetésük, és vállalták, hogy legalább öt évig a magyar oktatási rendszerben tanítani fognak.
Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős uniós biztos beszédében kijelentette, nem szabad alábecsülni az oktatás és a kultúra társadalmi kohézióban betöltött szerepét.
„Ideje újra felfedezni saját értékeinket, amelynek előmozdításához az oktatás jelentősen hozzájárul” – hangsúlyozta.
A biztos jelezte: a minőségi oktatás visszakerült oda, ahová mindig is tartozott: a politika napirendjének kulcsfontosságú feladatai közé. Mint mondta, az oktatásnak fel kell vérteznie a fiatalokat és időseket egyaránt azokkal a készségekkel, amelyek birtokában tartalmas és sikeres életet élhetnek, részt vehetnek a közösségek építésében, valamint meg tudnak küzdeni a jövő gazdasági és társadalmi kihívásaival.
Emlékeztetett arra, hogy az uniós vezetők 2017 novemberében rendezett göteborgi csúcstalálkozójukon egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg az európai identitásnak az oktatás és kultúra révén történő megerősítéséről. A felvázolt elképzelés az úgynevezett Európai Oktatási Térség létrehozásáról szól, amit 2025-ig valósítanának meg. A cél az, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni az oktatásban rejlő lehetőségeket. Az oktatás ugyanis ösztönzőleg hat a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, a társadalmi igazságosság térnyerésére, valamint arra, hogy az emberek saját tapasztalataik alapján meggyőződhessenek a sokrétű európai identitás előnyeiről.
A brüsszeli csúcstalálkozó ennek a folyamatnak az első állomása, a közös európai munka kezdete, amely a várakozások szerint erősebb alapokhoz, több innovációhoz, befogadáshoz, ismeretek megosztásához járul majd hozzá – húzta alá.
Navracsics Tibor kijelentette: noha az oktatás a tagállamok felelőssége, el kell mélyíteni az uniós országok közötti együttműködést, ki kell aknázni az oktatásban rejlő lehetőségeket ahhoz, hogy rugalmas és ellenállóképes társadalmakat jöhessenek étre. Elő kell mozdítani a nyelvtanulást, továbbá biztosítani, hogy az egyik tagállamban kibocsátott diplomákat az EU-ban mindenütt elismerjék.
Mint elmondta, Európa nem tudja megtartani pozícióját a világgazdasági versenyben, ha a jelenlegihez hasonló, széttartó oktatási rendszerekkel dolgoznak az egyes tagállamok. Együttműködésre van szükség, s ennek érdekében törekedni kell arra, hogy az európai egyetemek a lehető legszorosabban működhessenek együtt, és még könnyebb legyen az uniós országok felsőoktatási intézményei közötti diák- és oktatócsere.
Következő oktatási csúcstalálkozóra várhatóan 2019 őszén kerül sor.
MTI
