Munkafeltétel lehet a védőoltás és maszkot kell viselni a tömegközlekedésben

A munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak

A kormány döntése értelmében a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavégzés feltételeként, ha a dolgozók biztonsága ezt kívánja. Ezt az állam mint munkaadó is érvényesíteni fogja, az önkormányzatoknál pedig a polgármester dönthet az oltás előírásáról – tette hozzá.
Elmondta: a kabinet szakemberekkel konzultálva, az operatív törzs javaslatára hozta meg döntéseit, míg az oltás előírásával kapcsolatos intézkedést a munkaadók szervezeteinek javaslatára hozták.
Megismételte: az oltáshoz képest minden más védekezési mód csak másodlagos hatékonyságú az oltáshoz képest. Ezért minden olyan intézkedés fontos, amely növeli az oltottak számát – jelentette ki.
Regisztráció oltásra: www.vakcinainfo.gov.hu; Online időpontfoglaló: www.eeszt.gov.hu 

Maszkviselés a tömegközlekedésen és látogatási tilalom a kórházakban

November 1-től maszkot kell viselni a közösségi közlekedési eszközökön, emellett látogatási tilalmat rendelnek el az egészségügyi intézményekben, a szociális intézményekben utóbbiról a vezető dönthet – sorolta a miniszter még a kormány döntéseit, amelyeket a járvány fékezése érdekében hozott.
Hangsúlyozta: az intézkedések célja, hogy minél többen olttassák be magukat. A járvány-előrejelzések abban ugyanis egyetértenek, hogy a negyedik hullám során ugrásszerűen megnőhet a fertőzések száma, míg a kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülőké és az elhunytaké kisebb mértékben, de növekedni fog, így a helyzet intézkedéseket igényel.
A megbetegedések száma azokban az országokban alacsonyabb, ahol magas az oltottak aránya, és minél alacsonyabb az átoltottság, annál tragikusabb a helyzet.

A cél, hogy minél többen olttassák be magukat és megfékezzük negyedik járványhullámot

A döntés indokaként azt mondta, akkor tudják a negyedik hullámot mérsékelni és az újabb hullámokat elkerülni, ha az oltottság magasabb lesz.
A munkáltató által elvárt védőoltás alól orvosi igazolással kaphat felmentést az, akinek valamilyen betegsége miatt ártalmas lenne az oltás – részletezte.
Ha valaki mégsem veszi fel az oltást, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, és ha egy évnél tovább ez a helyzet fennáll és a szabályozást indokolt fenntartani, a munkaviszonyt is meg lehet szüntetni – mondta.
Elmondta, hogy az oltás kötelezővé tételének lehetőségét a munkahelyeken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a turizmus területén több mint tíz szervezet kérte.
Közölte, a rendelkezés addig marad életben, amíg „a járvány velünk van”.
Ez a rendelkezés az irányadó az állami cégeknél és a nagy állami alrendszereknél, így a pedagógusoknál is – mondta.
A miniszter elmondta, a közszféra oltottsága lényegesen magasabb, mint a társadalomé általában, de a fegyveres testületeknél alacsonyabb az oltottság. Közlése szerint nem merült fel, hogy az államigazgatásban lehetővé tegyék az otthoni munkavégzést.
Felidézte, néhány kórház már elrendelte a látogatási tilalmat, ugyanakkor megmaradnak olyan kivételek, mint a haldoklók látogatása. Műtétek elhalasztása vagy a kiskunhalasi járványkórház megnyitása nem merült fel, mert nagy számban van szabad kórházi ágy – közölte.
A miniszter kijelentette, „bőven elegendő lélegeztetőgép áll rendelkezésre” Magyarországon, amikor pedig ezen eszközök esetleges túlárazottságáról kérdezték, közölte, a vásárlás idején az ár „a szabadrablás keretei között meghatározott volt”. Emlékeztetett: a beszerzések idején voltak olyan becslések, hogy akár egyszerre 10 ezer ember gépi lélegeztetésére is szükség lehet

Az oltás a leghatékonyabb fegyver a vírus ellen

Minden olyan intézkedés, ami az oltás iránti kedvet csökkenti és más, alternatív megoldásokat könnyít meg, az rossz és helytelen – fogalmazott Gulyás Gergely, megemlítve: a kabinet álláspontja pedig továbbra is az, hogy magasabb oltottsági mutatóval lehet gátat vetni a járvány terjedésének.
Közölte: ha technikailag megoldható, a kormány együttműködik abban is akár, hogy a nagyfoglalkoztatók dolgozói számára kihelyezett oltópontokat rendezzenek be. A védettségi igazolványok külföldi elfogadásáról a miniszter úgy nyilatkozott, kétségkívül az a biztos, ha valakinek két oltása van, olyan vakcinával, amelyet az adott ország elfogad.
Az országot lezárni semmilyen körülmények között nem akarják – jelentette ki Gulyás Gergely a további járványügyi intézkedésekre vonatkozó kérdésre válaszolva.
Szólt arról, hogy 2022 végére kell kész lennie a debreceni oltóanyaggyárnak, és a cél az, hogy legyen koronavírus elleni magyar vakcina, amíg nincs ilyen, bérgyártásra kell berendezkedni, licencet kell vásárolni.
Emlékeztetett arra, hogy Romániától 50 koronavírusos beteget vett át Magyarország ápolásra. Hozzátette: újabb kérés más országtól nem érkezett.
A migrációs nyomás tovább fog erősödni

A miniszter arról is beszélt, hogy egész Európában ismét nagy a migrációs nyomás és várhatóan tovább fog erősödni.
Azt mondta: jó lenne, ha az Európai Bizottság a migráció pártjáról a külső határvédelem pártjára állna, mert ha nem akarjuk, hogy a járvány és a gazdaság újraindításának idején destabilizálódjon Európa, hatékony határvédelemre és ehhez megfelelő európai hozzájárulásra van szükség.
A kormány levélben fordul a bizottsághoz, hogy legalább részben térítse meg az EU a kerítésépítés árát – közölte.
Kifejtette: az afganisztáni helyzet és a fehérorosz határon történtek miatt erősödik a migrációs nyomás. Most a napi átlag az illegális határátlépéseket tekintve 319 eset, tavaly, az év hasonló időszakában 97-en kísérelték ezt meg – közölte.

Brüsszel továbbra is bevándorláspárti

Úgy vélte, Európában újrakezdődött a migráció kezelésével kapcsolatos vita, és egyelőre a bizottság sajnálatos módon a migráció pártján áll. A testület belügyi biztosa néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy a járvány utáni helyreállítás csak akkor lehetséges, ha abban a migránsok és a migránsszervezetek is részt vesznek, migránsok nélkül nem tudtunk volna megbirkózni a járvánnyal, a társadalmaknak szükségük van a migrációra, és nem kell félni tőle – idézte fel a miniszter.
Azt mondta: úgy tűnik, a bizottság egyelőre még nem látja a helyes választ, egyre többen azonban igen, Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője például egyértelművé tette, hogy támogatja a fizikai határok létesítését és azt, hogy az EU járuljon hozzá a külső határok védelméhez.
Ylva Johanssonnak, az Európai Bizottsági belügyi biztosának migrációt támogató nyilatkozatáról azt mondta, minden országnak saját magának kell eldöntenie, hogy szüksége van-e a migránsokra. Magyarország mindig is toleráns volt, nem gondolja, hogy meg kellene mondania más uniós tagállamoknak, hogyan döntsenek a migrációról.
Közölte, Magyarország 2016-ban népszavazást is tartott erről a kérdésről, ahol a választópolgárok soha nem látott számban utasították el a migrációt. Szerinte 1989 óta sem népszavazáson, sem országgyűlési választáson egyetlenegy kérdés vagy párt sem kapott akkora támogatást, mint a migráció elutasítása.

Márki-Zay bevándorláspárti baloldali

Gulyás Gergely 2022-ben durva kampányra számít, mert a 2002 és 2010 közötti, illetve a mostani kormány teljesítményét összehasonlítva, a polgári kormány tevékenysége eredményesebb. Ezért a politikai ellenfeleiknek az az érdeke, minél durvább, vádaskodással, rágalommal teli kampány legyen – közölte.
Gulyás Gergely annak a véleményének adott hangot, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt is a baloldal azon részéhez tartozik, amely „feltétlen támogatója a migrációnak”, az ellenzék gyűlölet elleni küzdelméről szólva pedig megemlítette: e téren eredményt érhetnek el a baloldalon, „ha önmagukat leállítják”.  A Márki-Zay Péter által nyilvánosságra hozott, őt lejáratni célzó, állítása szerint a Fidesz által készített dossziéról azt mondta: a kormányfőjelöltet „még a sajátja is kinevették” miatta. A nyilvánosságra hozott információk a sajtóban megtalálhatók. „Nem érdemes egymást ennyire lenézni” – fogalmazott.