Fennállásának húszéves jubileumát ünnepelte péntek délután Rákóczibánya Község Önkormányzata a település művelődési házában.
Az eseményen elsőként egyperces néma főhajtással emlékeztek mindazokra, akik ezen a rendezvényen már nem ünnepelhettek együtt a jelenlévőkkel.
Ezt követően Jakab Gábor a község polgármestere köszöntötte a megjelent vendégeket, majd ismertette: pontosan 20 évvel ezelőtt, az akkori testület ezen falak között alakította meg Rákóczibánya Község Önkormányzatát. Mint mondta, 2002. november 4-én új település született Nógrád megyében.
Ezt követően felkérte a falu első polgármesterét, Bencsik Ernőt – aki 2002-2014-ig három cikluson át volt a község vezetője – ossza meg ünnepi gondolatai a jelenlévőkkel.
Bencsik Ernő beszédében egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a kezdeti nehézségek ellenére, a lakosság támogatásának is köszönhetően az évek során fejlődő pályára lépett a település. Ezt követően két korábbi képviselőtársának (Németh Tibor és Danyi József) köszönte meg a támogatást, akik három cikluson keresztül segítették munkáját.
Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője az ünnepségen – melyet megtisztelt jelenlétével Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere is – rávilágított: 131 települése van Nógrád megyének, de Rákóczibánya az első, mely nagykövetet ad, erre pedig méltán lehet büszke a község. A honatya ezt követően úgy fogalmazott, a Bátonyterenyétől történő leválás legnagyobb eredménye, hogy önálló lett a település. Mint mondta: az itt lakó emberek saját kezükbe vették Rákóczibánya sorsát, számos álmot, fejlesztést valósítottak meg.
-Sikeres húsz év áll a település mögött. Van mire büszkének lennie Bencsik Ernőnek és akkori csapatának, valamint Jakab Gábornak és csapatának is – emelte ki. Ezt követően hozzátette: a község, az itt élő emberek továbbra is számíthatnak a térség országgyűlési képviselőjére, és a kormányzat támogatására.
Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor a Nógrád Megyei Önkormányzat további támogatásáról biztosította a település lakóit, majd újabb fejlesztésekről szóló ajándékot nyújtott át Jakab Gábor polgármesternek. Mint ismertette, a TOP Plusz program keretében közel 140 millió forintból fejleszthetik a település óvodáját, 25 millióból valósulhat meg a falu belterületi vízrendezése, a község művelődési háza pedig csaknem 40 millióból újulhat meg.
A továbbiakban őexcellenciája Jakab Gabriella, Dánia magyarországi nagykövete emlékezett vissza a településen eltöltött boldog gyermekéveire, majd hangsúlyozta: a Dán Királyságban Magyarországot képviseli, benne az Észak-magyarországi régiót, abban Nógrád megyét, azon belül Bátonyterenyét, de mindenek felett Rákóczibányát. -Nem lehetek elég hálás annak a településnek, amely elindított ezen az úton – hangsúlyozta.
A beszédek elhangzása után ünnepi műsor következett, melyben közreműködött: Berecz Bálint, Jakab Dorka Zsuzsanna és a Kazár Néptáncegyüttes. A folytatásban az önkormányzat által készített, „Az önállóság 20 éve” cím összefoglaló kisfilmet tekinthették meg a jelenlévők.
Az esemény további részében díjakat, kitüntetéseket adtak át mindazoknak, akik az elmúlt két évtizedben sokat tettek mindazért, hogy erősödjön a település önállósága és Rákóczibánya fejlődjön.
Nemtibányának és Horthy-telepnek is hívták
Rákóczibánya Nógrád megye északkeleti részén, a Kazár patak mentén fekszik.
A település északon Kazár, keleten Nemti községgel, délen és nyugaton pedig Bátonyterenye kisterenyei településrészével határos.
Rákóczibánya területén 1858-ban kutattak először szénlelőhelyek után, és a település első írásos emléke is a XIX. századból való, az 1867-es vármegyei kataszteri térkép adatai alapján, a község területén a Károlyi család kastélya volt az egyetlen ingatlan.
A település létezését bizonyítja az 1870-es keresztelési anyakönyv is, amely tartalmaz egy praedium Tőkés bejegyzést. A Tőkéspuszta név később a mai Rákóczibánya megfelelőjeként fordul elő a forrásokban.
Nemti és Homokterenye határában – a későbbi Rákóczibánya területén – 1881-ben nyitott bányát az Észak-magyarországi Kőszénbánya Rt. A bányanyitás alapjaiban változtatta meg a település fejlődését, kialakulása is a bányának köszönhető. A következő utalás a település létezésére az 1882-es helységnévnaptár volt, amely Tőkés néven Nemti községhez tartozó egységként tünteti fel. 1884-ben a település már rendelkezett haranggal is, amelyet Walser mester készített a telep lakói számára, erősítve ezzel a hitet a bányászok körében. Egy évvel később a források szerint már volt a falunak saját nyolcosztályos iskolája is. Az 1904. június 1-én keltezett képviselő-testületi jegyzőkönyvben már Nemti-bánya néven volt utalás a településre, majd egy évvel később „Nemtibánya telep” Tőkés pusztával együtt Nemti község részét képezte. A „Kalapat dűlőben” felépített bányakolóniához 1923-ban és 1924-ben építették hozzá az úgynevezett munkatelepet, 1939-ben pedig átadták a település templomát is. A ’20-as években a Nemtibánya nevet Horthy-telepre változtatták: 1926-ban már ezen a néven említik a Bányász című folyóiratban. A kormányzó nevét egészen 1948-ig viselte a település, akkor előbb a Nemti-Rákóczitelep nevet kapta, de egy évvel később ismét Nemti-bányaként említik.
A település fejlődésének újabb lendületet adtak az ötvenes évekbeli bányanyitások, Szurdok lejtős aknát 1950-ben, Tőkés lejtős aknát 1952-ben, György lejtős aknát 1955-ben, Gyula lejtős aknát és külfejtést 1956-ban, a Rákóczi-tárót pedig 1959-ben nyitották, ez utóbbi 1959 és 1967 között tanbányaként működött. Erre az időszakra datálható a település utolsó nagy fejlesztése is, 1957 márciusában kezdték meg az új lakótelep építését, és 1958-ban 113 bányásznak adtak át új, kétszobás lakásokat. Ekkor az „Újtelepen” 148, az „Öregtelepen” pedig 125 család élt. A településen dolgozók kérésére a községet 1958-ban Rákóczitelep néven a tőle négy kilométerre fekvő Kisterenyéhez csatolták. Ebben az időszakban virágzott a település, a bánya „jó gazdának bizonyult”, Rákóczitelepnek saját iskolája, saját temploma, kaszinója, focicsapata és mozija is volt. Az „aranyévek” a bányák bezárásával értek véget, a György aknát 1966-ban, Gyulát és Tőkést 1967-ben zárták be, majd 1970-ben a Szurdok, 1971-ben pedig a Rákóczi-táró következett.
1979 májusában az utolsó diákok is elballagtak a rákóczitelepi iskolából, az épületet a Magyar Állami Földtani Intézet vette át. Rákóczitelep Nagybátony és Kisterenye 1989-es egyesítését követően Bátonyterenye része lett, fejlődése azonban elmaradt a többi városrész fejlődésétől, éppen ezért a helyiek 2000. novemberében, egy lakossági fórumon mondták ki először, hogy Rákóczibánya szeretne elszakadni Bátonyterenyétől, és önállóan szeretne a jövőben gazdálkodni. Aztán 2001. február 11-én megalakult a Rákóczi-bányatelep Önállósodását Előkészítő Bizottság, és még abban az évben elkészítették a leváláshoz szükséges számításokat, dokumentumokat. Mádl Ferenc, a Köztársaság Elnöke 99/2001. (VIII.27.) KE számú határozatával hirdette ki Rákóczibánya önállóvá válását, és ez a rendelet a következő választáson, 2002-ben lépett hatályba. A falu Rákóczibánya néven közigazgatásilag 2002 októberétől önálló.
Bányászkalapácsok, fekete oroszlán és a koronás fekete sas
Rákóczibánya Község Önkormányzata 2003-ban alkotta meg címerét, az új jelképet pedig a 2003-as falunapon mutatták be a településen élőknek.
A település címere egy álló háromszög pajzs, amelynek arany mezejét ágas hasítás osztja három részére. A pajzsfőben két egymást keresztező vörös bányász-kalapács lebeg. A jobb oldali mezőben fegyverzett ágaskodó fekete oroszlán lebegve fordul balra. A bal mezőben koronás, fegyverzett, fekete sas szárnyait kibontva, lebegve fordul jobbra; jobb karmával ezüst szablyát ragad. A pajzs felső élén fekete-arany tekercs nyugszik, aranybojtos vörös fonákú dísze két oldalon lecsüng. A pajzs alatt négyszer hajtott ezüst szalagon a település neve jelenik meg, feketével.
A pajzs hármas osztása a település kialakulásának időszakait jelzik: a régi kolónia telep, az öreg telep, és az újtelep részekre utalva. A bányászkalapácsok és a fekete oroszlán a község történetét meghatározó természeti kincset a „fekete aranyat” és a sok bányász nemzedék kitartását, elszántságát, munkaszeretetét jelenítik meg. A koronás fekete sas a valószínűsíthető névadót – a fejedelmi Rákóczi családot – idézi.
