A felzárkózás térségenként eltérő támogatásokkal gyorsítható, a fejlesztéspolitikának tehát a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő segítségre kell törekednie – mondta az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 címmel rendezett keddi konferenciáján Budapesten a területfejlesztési miniszter.
Navracsics Tibor a 2010 óta elért fejlődési ütemet egyenletesnek és biztosnak nevezte, de megjegyezte, hogy még mindig jelentősek a regionális különbségek, és másfajta segítséget igényel a főváros, mást a vidék fejlettebb és kevésbé fejlett részei. A források elosztásában meg kell találni az egyensúlyt, hogy a hátrányosabb helyzetű térségek ne a többiek rovására kapjanak támogatást – hangsúlyozta.
A miniszter közölte, hogy a kormány változatlanul az EU 5 legélhetőbb államának egyikévé akarja tenni Magyarországot 2030-ra, de 7 éves távlatban óvatosan kell gondolkodni, hiszen ugyanennyi idővel ezelőtt 2023 is nagyon másnak látszott, mint amilyen végül lett.
Az EU-s fejlettségi térképen Magyarország az „átmeneti” államok közé tartozik, akárcsak Lengyelország, de a foglalkoztatás területén a legjobbak közé tartozik. Az átlagkeresetek összevetésében még sokat kell fejlődni, de a keleti és a déli országrész már elkezdte a felzárkózást a központi régióhoz. Az életszínvonal és a munka mellett a lakókörnyezet és a társadalmi kapcsolatok minősége, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés az, ami a felmérések szerint leginkább befolyásolja az emberek életét, ezek tehát a legfontosabb fejlesztési területek nem csak a kormány, hanem az egész társadalom számára – mondta Navracsics Tibor.
Karácsony Gergely főpolgármester üdvözölte a kormány erőfeszítéseit a beruházások élénkítésére, de úgy véli, hogy Budapest egyre kevesebb hozzájárulásra számíthat az államtól. Véleménye szerint a fővárosi önkormányzat számára nagy teher a közszolgáltatások fenntartása, a kiadásai nem állnak arányban a bevételekkel, és kifogásolta, hogy a GDP összegének alig a fél százalékával gazdálkodhatnak, miközben annak előállításából Budapest 38 százalékkal részesedik.
A fővárosnak meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyekkel a magyar gazdaság stabil pillére marad a következő években is, és ledolgozhatja a hátrányait a régiós versenytársaival szemben – mondta Karácsony Gergely, aki szerint a 2030-as célok nem teljesülhetnek, ha a mostani kihívásokra nincs megoldás.
Az Egyensúly Intézet igazgatója a nemzetközi szinten is sikeres magyar vállalkozásokban látja a kitörés lehetőségét, de kétségbe vonta a vállalkozásfejlesztési támogatások hatékonyságát. Boros Tamás szerint a támogatási eszközök megválasztása azért is különösen fontos, mert az országok gazdasági erősorrendje a világszintű változások miatt különösen bizonytalan, Európát pedig alighanem hosszú időre új vasfüggönyként fogja kettévágni az energetikai megosztottság.
