Magyarország – és jó eséllyel az egész világ – legnagyobb bodagját sütötték meg szombaton Mátramindszenten. A csaknem 19 kilós ételóriás hivatalosan is bekerült a hazai rekordok közé.
Mindmáig jóízűen falatoznak a „szegények eledeléből”
Ahány tájegység, annyiféle néven ismert a hagyományos roma étel, a cigány kenyér. Mátramindszenten bodagként emlegetik, és bár évszázados tradíciókkal bír, napjainkban is gyakran kerül az asztalra.
– Lánykoromban, az édesanyámtól tanultam, hogyan kell elkészíteni. Gyerekként, a sámlin állva néztem, hogy csinálja, mert nem értem fel az asztalt… – mesélte a 67 éves Zámbó Ferencné Farkas Melinda, miközben a rekordétel előkészítésén fáradozó asszonyokat figyelte értő szemekkel a mátramindszenti Bodagfesztiválon.
Mint mondta, évekkel később, háziasszonyként is hasznát vette ennek a tudásnak. Volt idő, amikor még jegyre járt a kenyér, és akinek nem jutott a bilétából, annak a mindennapi betevőből sem, úgyhogy muszáj volt megsütni a „szegények eledelét” – Nagyjából egy kiló lisztet használok egy bodaghoz. Szódabikarbónát, sót és zsírt is teszek bele. Mindezt összekeverem, szétdörzsölöm és úgy adagolom hozzá a vizet, hogy jó puha legyen a tészta. Aztán elnyújtom és mehet is a tepsibe – osztotta meg konyhatitkait portálunkkal Zámbó Ferencné Farkas Melinda, hozzátéve: gombához és lecsóhoz különösen finom a cigányok kenyere, máig szívesen fogyasztja a család.
Megosztanák a nagyvilággal a tradicionális roma konyha titkait
– Mátramindszenten nőttem fel, ide jártam általános iskolába is. Az osztályban csak ketten voltunk romák. Édesanyám gyakran sütött bodagot, és előfordult, hogy tízórainak is azt vittem magammal. A többi gyerek azt hitte, hogy kalács. Mondtam nekik, hogy ez nem sütemény, hanem cigány kenyér, a szegények eledele. Megkóstolták és annyira megtetszett nekik, hogy elcserélték velem a szendvicsüket. Később a szülők megkeresték anyámat, hogy megtudják, hogyan készül a bodag, hiszen addig nem is hallottak róla. És a mai napig sokan vannak így ezzel – mondta Zámbó Ferenc, a helyi roma önkormányzat elnöke.
Hozzátette: a hagyományos étel népszerűsítésére először tavaly rendezték meg a Bodagfesztivált. Már a múlt évben is megsütöttek egy tíz és fél kilogrammos cigány kenyeret, ám akkor anyagiak híján nem tudták hitelesíteni a rekordot. Ám idén az Országos Roma Önkormányzat támogatásával újra „rágyúrtak” csúcsra.
Bár a cigány kenyér volt a „főfogás”, a szombati rendezvényen a cigányok egyéb tradicionális ételei is terítékre kerültek, amelyek ma még egyetlen étterem kínálatában sem szerepelnek, de a szervezők szerint méltók arra, hogy megismerje őket a nagyvilág. A mátramindszenti Csikós András például malactartót készített, a nógrádmegyeri Gáspár László pedig savanyú pacallevest. Hasonlóan a bodaghoz, ezeket is megkóstolhatta a népes vendégsereg.
Végigkísérte a gasztronómia a rekordok elmúlt két évtizedét
Féltucatnyi asszony – Nyerges Aranka, Beregi Lászlóné, Sőregi Ibolya, Sőregi Natasa, Oláh Károlyné és Zámbó Ferencné, Annamária – fáradozott azon, hogy elkészülhessen minden idők legnagyobb bodagja. Ám ahhoz már erős férfikezekre is szükség volt, hogy az asztalról a tűz fölé helyezzék, majd szükség szerint forgassák a tizenkét kiló lisztből gyúrt tésztát.
Sebestyén István, a magyar rekordok regisztrátora elmondta: a hazai csúcskísérletek elmúlt két évtizedét végigkísérte a gasztronómia, a legnagyobb étel elkészítése. Mátramindszenten azonban egy egészen különleges harapnivaló, a bodag hivatalos méretrekordját készültek felállítani. Erre még nem volt példa sehol a világon.
– Teljes mértékben a hagyományoknak, népszokásoknak megfelelően készítenek cigány kenyeret. Ugyanúgy nyílt tűzön sütik meg, ahogy évszázadokkal ezelőtt. Nekem az a feladatom, hogy felügyeljem és jegyzőkönyvben rögzítsem, hogy e nagyméretű bodag elkészítése semmiben sem tér el attól, ahogy otthon, normál méretben csinálják. A legfontosabb a hozzávalók megfelelő adagolása, de az is legalább ilyen lényeges, hogy az asszonyok puszta kézzel gyúrják és nyílt tűzön süssék ki a tésztát – hangsúlyozta Sebestyén István, még mielőtt kezdetét vette a rekordkísérlet.
Messze túlmutatott önmagán a csúcskísérlet
Nagyjából két órán keresztül sült az óriástészta. Ez idő alatt a Bodagfesztivál hivatalos megnyitóját is megtartották.
Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, hogy fontos éltetni és minél több emberrel megismertetni a cigány gasztronómia hagyományait, éppen ezért örömmel támogatnak minden ilyen rendezvényt.
– Magyar rekord születhet egy tradicionális cigány ételből. Elmondhatatlanul sokat jelent ez! – hangsúlyozta Szőrös Vilmos, a megyei roma önkormányzat első embere.
Dr. Bablena Ferenc, a Nógrád megyei közgyűlés alelnöke arról beszélt, jó látni, hogy mekkora összefogás jellemzi a roma társadalmat.
Valószínűleg lenne helye a Guinness Rekordok Könyvében is
A falu legidősebb cigányasszonya, a 83 esztendős Puporka Miklósné, Mari néni törte meg először az elkészült óriásbodagot, miután Fekete Roland plébános megáldotta azt. Aztán kezdetét vette a mérlegelés. Összesen hússzor kerültek a mérlegre az óriásbodag apróra tört darabjai, mígnem a magyar rekordok regisztrátora megállapította annak végső tömegét: 18,12 kilogramm. Az ellipszis formájú cigány kenyér hossza 134 centiméter, legnagyobb szélessége 99, vastagsága pedig 2 centi volt. Térfogata 20 litert tett ki.
– Immár hivatalos: Mátramindszent tartja a legnagyobb bodag rekordját – jelentette be Sebestyén István, és azon nyomban hitelesítette az új csúcsot, amit napokon belül bejegyeznek a magyar rekordok listájába. A mátramindszentiek óriási bodagja jó eséllyel a hivatalos világcsúcsokat lajstromozó Guinness Rekordok Könyvébe is bekerülhetne, ezt azonban külön kell kérvényezni a londoni kiadónál.
Schveiczer Krisztián
