Augusztus 12-én a Nógrád Megyei Operabarátok kezdeményezésére Szurdokpüspökiben megemlékező estet tartottak Radnai György Kossuth díjas operaénekes emlékére. A rendezvényen képviseltette magát Nógrád Megye Önkormányzata, dr. Bablena Ferenc alelnök személyében.
Az emlékestet Géczi László Miklósné nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy szerencsésnek érzi magát, hiszen Radnai Györgyöt élőben hallhatta énekelni a Szent István iskola udvar fából épült színpadán.
„Amikor elfogadta szülőfaluja meghívását, szinte az egész település várta. Úgy éreztük, hogy a mi testvérünk hazajött hozzánk. Ezt a szeretetet érezte ő is, hiszen a tengernyi szereplés mellett még egyszer visszajött. Bársonyos baritonja nekünk, püspökieknek, mindenkinél szebben hangzott.”- idézte fel az egykori emlékeket.
Ezt követően Pintér Miklós Ervin, Szurdokpüspöki polgármestere Karczag Márton a Magyar Állami Operaház emléktár vezetője írását olvasta fel, melyből betekintést nyerhettünk Radnai György művész munkásságába.
1920-ban született Szurdokpüspökiben, ahonnan már egész kisgyerekként elkerült. Szüleitől jó útravalót kapott. Édesapjától jó hangot, édesanyjától pedig nótás kedvet. A Pollák-gyár 100 pengős tisztviselőjeként nótázgatott egyszer, amikor kollégái szentül megígértették vele, hogy elmegy egy énektanárhoz és meghallgattatja magát. A komoly zenével ekkor még semmi kapcsolata nem volt. Ennek az ígéretnek köszönhetett mindent, hiszen alig egy évi tanulás után Genfben a nemzetközi zeneversenyen második helyen végzett, majd hazatérte után az Operaház akkori igazgatója magához kérette és 28 évesen lett a Magyar Állami Operaház tagja. Nagy dicsőség volt ez akkoriban egy vidékről jött, zeneakadémiát nem végzett tisztségviselőnek. 1949- februárjában a Bajazzók Tonio szerepében mutatkozott be az Operaházban. Ezután sorra kapott kisebb nagyobb szerepeket a fiatal bariton. A Gördülő Opera Salgótarjáni előadásán énekelhette először Traviata Germont-ját.
A művész elsősorban Verdi énekesnek tartotta magát. „Példaképem, művészi, emberi vonatkozásban egyaránt Verdi. Az ő operáit énekelem a legszívesebben, közöttük a bariton szerepek fejedelmét, a Rigolettót.”- nyilatkozta.
Operaházi karrierje során 1949 és 1976 között 67 különböző szerepet alakított, közel 1500 estén. Sajnos éppen szülőfalujába jutott legritkábban, ezért külön öröm, hogy halála után 45 évvel az emlékkiállítás által Radnai György végleg „hazatalált”.
Majd a művész unokája, Símó György mesélt emlékeket. Megtudhattuk, hogy bár csak 10 közös év jutott a nagypapájával, de rengeteg élménnyel gazdagodott. A mai napig a világ legboldogabb embereként gondol vissza rá. Pár mondatban visszaemlékezett a náluk töltött időkre, a közös horgászatokra és a keresztrejtvényfejtésekre.
„Arra is emlékszem, hogy milyen elképesztően fontos volt 6 évesen számomra, amikor Hári János címszerepét énekelte, hogy nagyapám egyszer csak kardjának egyetlen suhintásával mindenkit lekardozott, az összes francia, nemes kifeküdt a színpadon. Számomra ez egy csoda volt. Az iskolában másnap egész hosszan meséltem el ezt a jelenetet.
Ő volt az, akiből a legtöbb melegség sugárzott. Felém, az emberek felé. Hétvégéimet rendszerint a nagyszüleimnél töltöttem. Emlékszem a beénekelésekre, amikor elkezdtek az fellépésre készülni. A tanára és szerelme a nagymamám volt. Kikapcsoltak és félre tettek mindent, majd elkezdődött a mi mi mi mi mi…
A horgásztó volt a szívügye, a mindene. Itt töltötték mindig azt az időt, ami az évadok között volt. A nádasba vágott kis kajibában szeretett igazán kikapcsolódni. Onnan indul a tó közepére horgászni. Ez volt az a hely, ahol az operán kívül a nagyapán otthon volt.„
Majd elérkeztünk az emlékezés azon részéhez, amikor a művész szerepeiből hallhattunk részleteket Zsuzsa Mihály énekes színész előadásában.
A megemlékező est része a művész munkásságát bemutató kiállítás volt, amelyet Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház főigazgatója nyitott meg, aki beszédében elemezte a mai helyzetet. Megtudhattuk, hogy napjainkra mennyire megváltozott az operaénekes színészek élete ahhoz képest, amikor a nagy múltú Radnai György szerepelt sok- sok esten.
Méltatta a Kossuth-díjas énekes nagyságát, példaértékű munkásságát. Elmondta, hogy fontosnak tartja a megemlékezést és támogatja a művész szülőfalujának azt a tervét, hogy hagyományt teremtve minden évben emlékezzenek a nagysikerű énekesre. Majd az érdeklődők kedvenc szerepeiből készült fotókiállításból kaphattak ízelítőt.
Az emlékest lehetőséget adott múltidézésre, jó hangulatú beszélgetésekre. A remek program és a dalok garanciát jelentettek a hallgatóság határtalan jókedvére.
NBA
