November 22-én első alkalommal került megrendezésre a Füleki Szakközépiskolában a határon átnyúló, nemzetközi „Ügyes Asztalos verseny”. Fülek mellett többek között Bátonyterenyéről, Balassagyarmatról, Zólyomból, Kékkőről érkeztek asztalos diákok, akik már nagyon várták ezt az izgalmas megmérettetést. A legjobban teljesítő diák elnyerte az Ügyes Asztalos címet.
Varga Attila, a versenynek otthont adó Füleki Szakközépiskola igazgatója köszöntő beszédében elmondta, hogy a megmérettetés tulajdonképpen természetes folytatása az eddigi eseményeknek, hiszen 2017-től vannak kapcsolatban a Nógrád Vármegyei Ipari Kamarával és az eddig megvalósult projektek eredménye között sorolta fel többek között az asztalos képzések fejlesztését.
Ezt követően Besztercebánya Megyei Iskolaügyi Osztályvezetője, Jana Slacková kapott szót, aki üdvözölte a megjelenteket, majd azt ecsetelte, hogy mit is kell elsajátítani egy ügyes asztalosnak.
-A tehetséges fiatalok fejlesztése napjainkban aktuális és fontos téma, és ez a verseny lehetővé teszi azt, hogy a hazai és külföldi iskolák diákjai összemérjék erejüket ebben a szakmában. Már most biztos, hogy mindenki nyer, aki versenyzik és megmutatja tehetségét, érzékét a famunkához. Az ügyes asztalosoknak biztos jövőjük van, mert hiány van belőlük a munkaerőpiacon.
Baranyi Zolán, a Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum főigazgatója köszöntő beszédében üdvözölte a diákokat és a vendégeket, majd kitért arra, hogy nagy öröm számára, amikor egy olyan eseményt tudnak megszervezni, ahol diákok mérhetik össze tudásunkat.
-A mai is egy ilyen alkalom és ez külön azért is értékes, mert egyrészt határon átnyúló vetélkedőről van szó, másrészt pedig azért, mert egy olyan szakma képviselői vannak jelen, amely mostanság talán kevésbé megbecsült. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a mesterségnek nagyobb teret kellene adni a későbbiekben, mert megérdemli. A mai versenyen megjelent fiatalok ennek a foglalkozásnak olyan képviselői, akik szeretnék tudásukat tovább fejleszteni, és reméljük, hogy a mai alkalom jó lehetőség lesz arra, hogy megmutassák, mit tudnak. Az itt megjelent Dancsó János asztalos mester (aki a közelmúltban kapott Életműdíjat) munkássága a legjobb példa arra, hogy valaki kitartó munkával a szakmájában ilyen eredményeket tud elérni.
Ezt követően Ardamika Zorán, Fülek városának Iskolaügyi Osztályvezetője szólt a város nevében.
-Az asztalos mesterség a legtradicionálisabb mesterségek közé tartozik. A világ kezdete óta az élelmiszergyűjtés, annak feldolgozása és az olyan anyagok megmunkálása, mint a kő, a csont, és a fa az tulajdonképpen az elejét jelentette mindannak, amit ma a mesterségbeli tudásnak nevezünk az emberiség történelmében. Az utóbbi évszázadokban ez a szakma is folyamatosan átalakult, hiszen a mai gépek, a megmunkáló műhelyek teljesen másképp néznek már ki, mint 50 évvel ezelőtt. Ez egy óriási fejlődés végeredménye és az ilyen versenyek, mint a mai befolyásolják azt, hogy a következő 20-30 évben ennek a mesterségnek milyen lesz a jövője, hogy fog kinézni maga az anyag, milyen formát fog ölteni a fa. Biztos mondhatom, hogy van a famegmunkálásnak jövője, és az, hogy a következő évek hogy alakulnak ebben a szakmában az a mostani diákok és tanáraik munkájától és tudásától függ.
A nyitóbeszédek után lelkesen kezdtek neki a feladat megoldásának a versenyzők. Délelőtt 9 órakor rajtoltak el és pontos műszaki rajz, valamint műszaki leírás segítségével készítették el a széket. Nagy pontosságot igénylő gyakorlati kézügyességre és elméleti tudásra is szükségük volt a munka elvégzése során, hiszen mértek, fűrészeltek, csiszoltak, darabokat illesztettek egymáshoz. A feladatok megoldására 4,5 óra állt a rendelkezésükre. A munkadarabokat hat-tagú bizottság értékelte műveletenként, mint az illesztés, csapolás, íves felületek kimunkálása, a talpak illeszkedése, csiszolás és a mérettartás. A tíz tanuló közül az első három helyezett az élmény mellett értékes ajándékcsomagot is kapott, benne az asztalos szakmához szorosan kapcsolódó eszközzel, és minden versenyző oklevelet vehetett át.
A versenyt a bátonyterenyei Szabó László nyerte, így ő lett az év „Ügyes asztalosa”. A második helyen a balassagyarmati Tor Bence, harmadik helyen pedig a zólyomi Samuel Hrasko végzett.
A diákokkal érkező vendégek a verseny ideje alatt városnézésen vehettek részt, ahol idegenvezető mutatta be Fülek város legérdekesebb történelmi részeit. Megtudhatták, hogy a közel tízezer lakosú település története egészen a középkorig nyúlik vissza. Elsétáltak a 18. század végén épült kastélyépülethez, ami a Berchtold család egykori székhelye volt, majd később a Stephany és a Herold családok tulajdonába került. 1945 után a járási hivatal épülete lett, majd a későbbiekben építészeti iskolaként is működött, jelenleg gimnázium székel benne. Egy 8 hektáros park tartozik hozzá, ami egykoron klasszikus angol-park volt, 1950 körül egy állatkert alakult benne, de egy év múlva a környékbeli emberek közbenjárására az állatokat elköltöztették a bajnóci állatkertbe.
Innen útjuk a Füleki Városi Honismereti Múzeumba vezetett, ahol a helyi nemesség és iparosság tárgyi emlékeit és a környék katolikus lakosságának kulturális örökségét láthatták. Sokan ismert tárgyakat véltek felfedezni a helyi zománcgyár, illetve iparművek gazdag tárgyi hagyatékát látva. Mosollyal arcukon mutatták, hogy a nagyszülőknél éppen mely tárgyak voltak fellelhetőek.
Egy kisebb séta után megcsodálhatták a ferencrendi templomot, amit az utolsó várkapitány építetett barokk stílusban, látványos enteriőrrel.
Végül a füleki várat vehették birtokukba, amelynek sziklatömbje a természetes alapoktól mérve 60 méter magas. Az alsóvárat közelítették meg először, majd egy ún. szorítóba érkeztek. A tárlatvezetés érdekességei között hallhatták, hogy az eredeti várat a 12. században négyszögletű torony, védőfallal ellátott palota, a délnyugati oldalon cölöpökből kialakított kerítés és árok alkotta. Az 1551-es évben a várat kibővítették, agyúbástyákat, várfalakat és óolasz ötszögű védőbástyákat (ma is látható Bebek torony) építettek. A vár 1682-ben az ostrom ideje alatt leégett, azóta romokban áll.
A Vármúzeumban a vár és a város történetén vezette végig a látogatókat az idegenvezető, az első írásos emléktől egészen a vár 1682-es lerombolásáig hallhattak információkat. Megtekinthették többek között az erődítmény feltárása során napfényre került középkori és kora újkori régészeti leleteket a Szlovák Nemzeti Múzeumból (középkori magyar királyokat és szenteket ábrázoló kályhacsempék), a vár eredeti kulcsait és a Fülek 39 éves török hódoltságából származó tárgyakat.
Zárásként Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes szólt az egybegyűltekhez. Kiemelte, hogy a szakképzés célja a magyar kormány elképzelése szerint az volt, hogy egyénileg is boldoguló, szakmailag is sikeres tanulók lépjenek ki az életbe. Ennek érdekében 2020-ban megújításra került a szakképzés Magyarországon, létrejött a 3 éves szakképzés és az 5 éves technikusi képzés.
-A szakképzés célja szerintünk az, hogy a gazdaság kihívásainak folyamatosan megfeleljenek, a cégekkel a duális képzés keretein belül a legkorszerűbb eszközöket és a legújabb eljárásokat biztosítsa a képzés résztvevőinek. A létrejött szakképzési centrumok, így a Nógrád Vármegyei is egy egy térség szakképző intézményeit fogják össze, hogy magas színvonalú szakképzést és felnőttképzést biztosítsanak.
A tanulók, akik itt vannak, olyan szakmát választottak, amire kereslet van, amivel boldogulni fognak. Azok, akik a versenyen is megállják a helyüket, szerintem a legjobbak közé tartoznak, még sikeresebb jövő állhat előttük.
Agócs Attila Fülek polgármestere pár szóban összefoglalta a füleki ipar fejlődését.
-Hajlamosak vagyunk a füleki ipar évszázados történetére úgy tekinteni, hogy ez egy fémfeldolgozó ipari múlt, mivel zománc és tűzhelygyár működött. Az hinné az ember, hogy a faipar egy elenyésző mellékvágány, de ha csak az elmúlt 2 évtizedet elemezzük, akkor már fordított az arány, hiszen a városban működő nagy bútorgyár kiteszi az iparban foglalkoztatottak több, mint felét. Tehát elmondhatjuk, hogy inkább vagyunk faipari, mint fémipari város.
A megyei fenntartású iskolával, ahol jelenleg vagyunk, nagyon jó az együttműködésünk, határon átnyúló programokat működtetünk, azon kívül az iskola több projektben is részt vesz, ahol a szociális vállalkozástól az asztalos műhely felszereléséig tudtunk abban segíteni az iskola vezetésének, hogy előre haladjon.
Végül az ötletgazda, a verseny megálmodója Dancsó János szavaival zárták a napot, aki kifejtette, hogy rengeteg hasznos tapasztalatot szereztek a versenyző diákok, amit a későbbi tanulmányaik, illetve a szakmai élet során tudnak majd alkalmazni. Majd így szólt hozzájuk:
-Az itt szerzett tapasztaltakból, élményekből lehet a jövőben erőt merítenetek, hogy igenis érdemes ezt a szép szakmát tanulni. Örülök, hogy Fülek szakközépiskolájában, az ügyes asztalos verseny megvalósult. Magyarországról négy diák érkezett, és büszkén mondhatom, hogy a Bátonyterenyei versenyző lett az első, a Balassagyarmati a 2. és a 3. az itteni iskola tanulója. A feladatot mindenki meg tudta valósítani, minden kis szék használható és természetesen haza vihetitek emlékbe. A jövőben hagyományt szeretnénk teremteni a versenyből, mert a ma is igazolódott az, hogy vannak ügyes fiatalok, akiknek kedvet kell adni, hiszen a kétkezű alkotó munka sikerélményétől nagyobb hajtóerő szerintem senki számára nem kell.
A nemzetközi verseny kiváló lehetőséget adott arra, hogy az asztalos szakképzésben részt vevő intézmények diákjai bizonyíthassák gyakorlati tudásukat, a gyakorlati oktatóknak pedig lehetőségük volt szakmai eszmecserére, valamint megismerkedhettek Fülek városával.
