Ilyen árakkal találkozhattak idén a Salgótarjánban ingatlant vásárlók

Fotó: illusztráció

Az ingatlanpiaci szegmens szakértői álmukban sem gondolták volna, hogy egy váratlan esemény felborítja majd az ingatlanpiaci árak változását. A jövőt előrejelezni valóban nem egyszerű feladat, azonban a 2021-es év kezdete előtt egészen jól sikerült prognosztizálni a várható folyamatokat. Azt, hogy mennyire jöttek be a jóslatok Salgótarjánt illetően, az ingatlannet.hu vizsgálta meg.

Ezt jósolták a szakértők 2021-re

A tavalyi év végén és az idei év elején a legtöbb ingatlanpiaci szakértő egybehangzó véleménye szerint 2021-ben az árak stagnálására, kis mértékű emelkedésére vagy éppen csökkenésére számíthatunk. A járványidőszaknak aztán valóban sikerült lelassítani az árak emelkedését, olyannyira hogy valahol meg is állították, sőt ellenkező irányba fordították a folyamatot.

Az idei év második felére a várakozások már többnyire drágulást mutatnak, de még mindig nem olyan gyors ütemben, mint azt a koronavírus előtti időszakban megszokhattuk.

Mi történt valójában a salgótarjáni ingatlanpiacon?

Országos szinten bejöttek az ingatlanpiaci jóslatok és a legtöbb megyeszékhelyen, nagyvárosban, kistelepülésen az árak emelkedésének mérséklődését, stagnálást, kisebb árcsökkenést tapasztalhattunk.

Salgótarjánra szűkítve a kört, szintén hasonló folyamatokat láthatunk az ingatlannet.hu statisztikai adatai szerint. Az eladásra kínált családi házak átlagára 2021 első félévében átlagosan 3%-kal csökkent, míg a lakásoké átlagosan – típustól függően – 5-10%-kal emelkedett.

Mindezek után felvetődik a kérdés: Mennyibe is kerülnek most a salgótarjáni ingatlanok? A csekély változások következtében a családi házak júniusi átlagára 130 ezer Ft/m2 lett. A salgótarjáni lakáspiac ennél egy kicsivel drágább. A téglalakások idén júniusban átlag 190 ezer Ft/m2-es, a panellakások pedig átlag 220 ezer Ft/m2-es áron kerültek a kínálatba.

Nógrád megyében az ingatlanárak egyre csak nőnek

Salgótarjánnal ellentétben Bátonyterenyén, Pásztón és Szécsényen januárról júniusra nem csökkentek, hanem emelkedtek a családi házak átlagos négyzetméter árai. Azt, hogy mennyivel lettek drágábbak, már mutatjuk is.

A bátonyterenyei házak átlagára januárban még 100 ezer Ft/m2 volt, idén júniusban pedig már 20 ezer Ft/m2-rel többet kértek el a tulajdonosok. Ezen időszak alatt a pásztói házak 180 ezer Ft/m2-ről mindössze 190 ezer Ft/m2-re drágultak. Szécsényen pedig az eladásra kínált házak átlagára 115 ezer Ft/m2-ről 120 ezer Ft/m-re emelkedett.

Jól látszik, hogy bár felfelé lépkedtek az árak, mindezt igen óvatosan tették. Így bár a koronavírus harmadik hullámának nem sikerült csökkentenie a három település családi házainak átlagos négyzetméter árait, azért megállította őket a rohamos áremelkedésben.

Ha az ingatlanárak nem is, az építőipari anyagárak szárnyalnak

Most az ingatlanpiac átadta a stafétát az építőiparnak olyan értelemben, hogy most ezen ágazatban találkozunk hónapra-hónapra egyre meghökkentőbb árakkal.

Például a faanyagok ára rövid időn belülmegduplázódott. A hőszigetelő anyagok ára is közel volt ehhez, ugyanis a tavaly év végi szint 1,5-szereére duzzadt. Az elektromos kábelek és vezetékek árához pedig még plusz 40% csapódott december óta. Az eszeveszett mértékű drágulás nemcsak hazánkban fellelhető, hanem a V4 országokban és az Európai Unióban is.

A már egekben szárnyaló árak nemcsak a lakosságnak okoznak hatalmas kellemetlenségeket, hanem a szakemberek is problémába ütköznek.  A kivitelezőknek például számolni kell az anyagárak robbanásával, valamint a munkaköltségek drasztikus emelkedésével.