A második világháború alatt meggyilkolt mátrakeresztesi civil áldozatoknak állított emléktáblát – Zagyi Máté állampolgári kezdeményezésére – Pásztó Város Önkormányzata.
– A huszadik század soha nem látott szenvedést hozott az emberiségre, és benne a magyar népre is – mutatott rá Farkas Attila, polgármester az emléktábla szombati ünnepélyes avatóján.
Mint mondta, az első világháború lövészárkaiban megszületett két olyan galád eszme – a nácizmus és a kommunizmus –, amely később emberek százmillióit pusztította el. Magyarországot mindkettő elérte a második világégés során.
1944 márciusában megszállták hazánkat a náci csapatok és közel 600 ezer zsidó honfitársunkat hurcolták el koncentrációs táborokba, ahol a többségüket meg is ölték. Aztán az év végén megjelent határainkon a Vörös Hadsereg, majd következett az úgynevezett „felszabadulás”.
Néma csend vette körül a borzalmas bűntetteket
A szovjet katonák azonban valójában nem felszabadítók voltak, hanem megszállók. Szörnyű tetteket követtek el: több ezer embert megöltek, több százezret pedig kényszermunkatáborba hurcoltak. Becslések szerint 50-150 ezer nőt erőszakoltak meg.
– Sokáig még beszélni sem lehetett erről, néma csend vette körül ezeket a borzalmas bűntetteket. Még a rendszerváltás után is harminc évet kellett arra várnunk, hogy megemlékezhessünk az ártatlan áldozatokról – fogalmazott Farkas Attila.
A polgármester hozzátette: a pásztói Zagyi Máté kereste meg őt a mátrakeresztesi származású család nevében azzal, hogy milyen kegyetlenségek történtek 1944-ben az akkor még önálló faluban.
Nagymamája, Novák Istvánné – Vízvári Joli néni – egyike azoknak, akiknek az emlékeiben még élnek a háború eseményei és felidézte, hogy abban az időben egy kislány szemével, hogyan élte meg a történteket.
Felnőttek és gyerekek egyaránt félelemben éltek
Mesélt sógora, Sasvári András halálának körülményeiről, aki a szovjet katonák áldozata lett, több mátrakeresztesi lakossal együtt. Elmondta, milyen félelemben éltek a gyerekek és a felnőttek egyaránt, tartva az orosz egyenruhások puszta jelenlététől, garázdálkodásától. Ha úgy szolgált a kedvük, akkor bármikor gránátot dobtak a civilek közé, vagy agyonlőttek valakit, mert gyanúsnak találták. A nagyobb lányok sem voltak biztonságban tőlük, a szülőknek rejtegetni kellett a gyermekeiket.
– Lassan eltűnik az a generáció, aki még emlékszik minderre. Így félő, hogy idővel elveszik a második világháború és a szovjet hadsereg ártatlan áldozatainak emléke. Nekik állít mementót ez a tábla – hangsúlyozta Farkas Attila.
A mátrakeresztesi művelődési ház falán elhelyezett emléktáblát Németh Sándor plébános szentelte meg. A lelkipásztor úgy fogalmazott, hogy Isten egyedül az embernek adta meg az értelem és a szabad akarat hatalmát. Ezzel azonban nemcsak élni, hanem visszaélni is tud, amint azt szomorúan példázzák a háborúk. Holott egy késsel ölhetünk, de kenyeret is szelhetünk az éhezőnek – rajtunk múlik, mire használjuk…
Schveiczer Krisztián
